Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1961. december 20., II. rendes ülés

- 3 -Nem vitás, feltétlenül kívánatos lenne, ha hallgatóink legalább bizonyos alapfokú beszédkészséggel rendelkeznének, ennek megszerzését azonban pillanatnyilag a kötelező oktatás kereteiben nem látom megvalósíthatónak. Ezt a célt a fakultativ társalgási órák hivatottak szolgálni, amelyeket a Lektorátus - a folyó félév kivételével - évről-évre meghirdet s igy minden hallgatónak megadja a lehetőséget arra, hogy az orosznyelvü beszélgetésben jártasságot szerezzen.

Az átmeneti t^nterv értelmében Karunk hallgatói az 1960/61. tanévtől kezdve - a biológia-kémia és biológia-földrajz-szakosok kivételével -■ a III. és IV. évfolyamon szabadon választható második idegen nyelvet tanulnak kötelező tárgyként. Érdekességképpen említem meg, hogy hallgatóink közül 156-an tanulnak németül, 128-an angolul és 26-an franciául. A második nyelv megválasztásánál igyekszünk a hallgatókat abban az irányban befolyásolni, hogy lehetőleg ^zt a nyelvet válasszák, amelyet középiskolában, vagy az egyetemi fakultativ nyelvoktatás keretében már tanultak. A második nyelvből hallgatóink az orosznyelvi vizsga követelményeivel azonos feltételek mellett zárókollokviumot tesznek a VIII. félév végén, illetve a jelenleg II.éves hallgatók, akik az uj tanterv szerint a második nyelv tanulását egyetemi tanulmányaik IV. félévében kezdik, a VII.félév végén. Ezeknél a hallgatóknál beszédkészség kialakítására természetesen gondolni sem lehet, hiszen túlnyomó részükben a második nyelv viszonylatában teljesen kezdők. A III. évfolyamon igyekszünk megadni nekik a szakszöveg?ordításhoz szükséges legalapvetőbb nyelvtani ismereteket , a IV. évfolyamon pedig áttérünk a szakszcvegfordításra és ezzel együtt bizonyos szakmai szókincs elsajátíttatására. Nyilvánvaló, hogy a szükségképpen túlméretezett anyagnak a rövid szorgalmi idő alatt való elvégzése igen feszitett tempót diktál, amellyel a hallgatók átlaga nagy erőfeszítések árán tud csak megbirkózni. Hallgatóink szorgalmát és elismerésremélté igyekezetét dicséri, hogy a csaknem a pedagógiai abszurdum határait súroló követelményeknek még is megtudnak felelni és tudásuk általánosságban még meg is haladja azt a fokot, amelyet reálisan várni lehetett tőlük. Külön dicséretet és elismerést érdemelnek a IV. éves mat.-fiz., mat.-ábr. és mat.alk.mat.szakos hallgatók, akik papiron másféléves, gyakorlatilag alig tiz hónapos német, angol, illetve francia tanulás után annyira vitték, hogy már most elfogadhatóan tudnak matematikai szakszöveget fordítani, természetesen stilárisan nem túlságosan bonyolult és tárgyilag ismerős szakszöveget.

Meg kell még említeni a IV. éves vegyészhallgatók többségének ugrásszerű fejlődését a folyó tanév folyamán; tavalyi gyenge tanulmányi színvonalakkal ellentétben az idén, mióta szakszövegfordítással foglalkoznak, szembetűnő javulást mutatnak és minimális előképzettségükhöz viszonyítva forditáskészségük feltűnően jó, ami-bizonyos fordítási gyakorlatra vall. Feltehetően szakmai tanulmányaik során rá vannak utalva csekély német, illetve angol tudásukra s igy szerzik a forditásbeli jártasságot. - Minden remény megvan tehát arra, hogy a IV. éves hallgatók a tanév végére, tehát összesen négy félév alatt el tudják majd érni a tantervi célt, amit - őszintén szólva - eddigi nyelvoktatási tapasztalataink alapján alig mertünk remélni.

Természetesen sokkal előnyösebb helyzetben vannak azok a hallgatók, akik I-II. éves korukban fakultativ formában tanultak már egy második nyelvet. Ezek már a III, évfolyamon elkezdik a szakszövegek olvasását s ilyenformán a fordítási gyakorlat és a szükséges szókincs megszerzéséhez két év áll rendelkezésükre. Nyelvtanulásuk eredményességét bizonyítja az a tény, hogy nagyrészük már a VII. félév végén letette a vizsgát a második nyelvből, mégpedig jeles eredménnyel.

fítencilsz ám: 5447.