Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1961. október 18., I. rendes ülés

vizsgálat eredményeképpen, a kari Reformbizottságba dr.Szalai István egyetemi tanárt, mint elnökhelyettest, Sipos György ad­junktust, a kari Világnézeti Nevelési Bizottság elnökét, tag­ként kérte fel. A Tudományegyetem rektora az egyetemen folyó tudományos munka irányítása, segitése érdekében összegyetemi Tudományos Bizottság­ot szervezett. Á Tudományos Bizottság elnöki teendőinek ellátásá­val dr.Fodor Géza egyetemi docens, tudományos rektorhelyettest bizta meg. A rektor elvtárs felhívására a,Karon is megalakult a Tudományos Bizottság, melynek tagjai: dr.Abrahám Ambrus akadémikus, egyetemi tanár, elnök, dr.Wagner Richárd egyetemi tanár, dr.Csányi László docens, dr.Szász Gábor docens, a mindenkori kari pártszer­vezet titkára, és a mindenkori kari szakszervezet elnöke. 2. Második napirendi pont: A tanév fő-feladatai és a Kar 1961/62.évi munkaterve. Dékán kéri a Kari Tanácsot, hogy a már előre megküldött munkatervrel kapcsolatban, amely tartalmazza a tanév fő-feladatait is, tegyék meg észrevételeiket, illetve javaslataikat. Kalmár professzor a munkaterv általános célkitűzései második bekez­désének második mondatával kapcsolatosan megjegyzi, hogy az a cél­kitűzés, hogy az előadott anyagban helyet kapjanak a tudományág leg­újabb eredményei, a matematikára nézve utópisztikus, mert a matema­tika több ezer éves deduktiv tudomány, amelynek eredményei csak azon előzőleg elért eredmények ismeretében érthetők meg, amelyekre deduk­tiv módon épül, márpedig az óraszám csökkenése - egyrészt a hallga­tók túlterhelésének megszüntetése végett, másrészt az óraszámnak a fizikai és a matematikai tárgyak között való felezéses alapon törté­nő megosztása végett - éppen azt teszi lehetetlenné, hogy a matema­tika újabb eredményeinek megértéséhez szükséges előzményeket hallga­tóinknak megmagyarázhassuk. A munkaterv A/ll, pontjánál kívánatosnak tartja bevenni, hogy továb­bi oktatási kísérletek bevezetésére a Kar javaslatot tesz a Művelő­désügyi Minisztériumnak. Ugyanis pl. a hallgatók matematikai labora­tóriumi foglalkoztatására vonatkozó oktatási kísérletre vonatkozó javaslat tavaly a tanárjelölt hallgatókra nézve nem nyert jóváha­gyást, holott nagymértékben szolgálná a túlságosan elméleti jellegű matematikai oktatás közelebbvitelét a gyakorlati élethez és éppen ezért több országos bizottságban is felvetették az egyetemi matema­tikai laboratóriumok létesítésének kérdését. Egyetemünk abban az előnyös helyzetben van, hogy területén van ilyen - bár a Magyar Tu­dományos Akadémia Matematikai Kutató Intézete által fenntartott - laboratórium. Ezért - véleménye szerint - kívánatos volna az emlí­tett oktatási kisérlet-javaslat megismétlése. A munkaterv A/lp. pontjával kapcsolatosan javasolja, hogy a KISz-szel együttesen tegyünk lépéseket a hallgatók folyamatos tanulásának meg­valósítására. Ugyanis - főleg a deduktiv tárgyak esetén - a hallga­tók tanulmányi eredményei addig nem emelkedhetnek, amig a folyamatos tanulás célkitűzéséből legalább annyi meg nem valósul, hogy a hall­gatók minden órára legalább olyan mértékben tanulják meg az előző óra anyagát, hogy a következő óra szövege ne hangozzék számukra tel­jesen ismeretlen, idegen nyelven mondott szövegnek. Ehhez a hallgatók

Next

/
Thumbnails
Contents