Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1961. január 24., II. rendes ülés

Szalai István professzor: Az alapelveket a szakcsoportok már megvitatták. Jelenleg ezzel kapcsolatosan többet adni nem tudunk. Véleményünk szerint, előzetes elgondolások gyűjteménye cimén, gyűjtenünk össze a két témához szükséges anyagot, nevezetesen a képzési cél és az oktatási módszer meghatározásához. Utána e két témából szakcsoport értekezleteket kellene tartani, ahol megtörténne ezeknek részletes feldolgozása.

Szalay László docens véleménye szerint az lenne a helyes, ha a képzési cél meghatározásával kapcsolatosan elkészített fizikai rész felépítését vitatná meg a Kari Tanács, ami azután az egyes szakok további munkájának lenne alapja.

Kalmár professzor egyetért Szalay László docens javaslatával. Javasolja, nogy a képzési cél meghatározásánál az egyetemi tanárképzés általános céljából induljunk ki és az igy meghatározott képzési célt konkretizáljuk szakcsoportonkint. A kétszakos tanárképzés formáját azonban nem tartja véglegesnek, mert más országokban is már egyszakos tanárképzésre tértek át. A tanárképzésünkkel olyan szakembereket kell nevelnünk, akik a középiskolákban a kivételes képességű tanulókkal is fel tudják venni a versenyt, mert ha a tanár pl. a középiskolai matematikai versenyek feladatát megoldani nem tudja, amit kivételes képességű tanulók megoldanak, a tanár elveszti tekintélyét a tanulók előtt. Pontos az, hogy a tanár a tehetséges tanulók képzését is el tudja látni.

Budó professzor úgy látja, lehetne azt javasolni, hogy a Kari Tanács vitassa meg a képzési célt és a módszert. Megjegyzi, hogy helyes a képzési cél kibővítése, hogy a tanár mindkét tárgyból legyen azonosan képzett. A versenyek szintjének megkövetelése a tanártól azonban nem elfogadható, mert az átlagon felüli tehetségek azok, akik pl. a matematikai versenyek feladatait meg tudják oldani, de az átlagos képességűek már nem.

.Dékán megjegyzi, hogy a hallgatóknál közepes tehetségű emberekkel kell számolni, nem zsenikkel.

Kalmár professzor szerint ha korszerűsítjük az anyagot, el lehet érní a színvonal-emelést és nem irreális az, ha a tanár, osztályának igazán vezetője még szakmai területen is.

Horváth János docens, tanszékvezető megemlíti, hogy a tervezet leszogezi: a szakember nem specialista és ez feleletet ad bizonyára Kalmár professzornak is az általa vitatott kérdésre. A tervezet szerint tehát jó szakember-képzésről van szó, akik mindkét szakon megállják helyüket.

Kolosváry Gábor professzor csatlakozik Greguss professzor előző felszólalásához, amelyben megállapítja, hogy a biológia nem egy tárgy, hanem növénytan és állattan. Az, hogy nem kielégitő a hallgatók szaktárgyi ismerete és ez nehézségeket jelent a hallgatóknál a bemutató tanítások levezetésében, éppen ebből a meglévő összevonásból adódik.

Budó professzor szerint megfelelő indoklással lehetne javaslatot tenni a biológia növény- és állattan tárgyakra való megosztására.

Szalay László docens megkérdezi: & kettéosztás esetében vizsgálva a tervezetet, a biológusok elfogadják-e azt?