Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1960. december 21., I. rendkívüli ülés

Oktató-nevelő munkáját az előadásokra való lelkiismeretes felkészülés és magas tudományos szinTon&l jellemzi. Előadásaihoz rendszeresen tart konzultációkat. Szivesen foglalkozik kiváló hallgatóinkkal, köztük munkás- és parasztszármazású hallgatókkal is.

Sddig megjelent 24 tudományos dolgozata, további két dolgozata megjelenés alatt áll, ezenkívül megjelent egy tankönyve. /.Lásd a pályázatban 1-27.sz.alatt felsorolt címjegyzéket./ Tudományos dolgozatai az elemi számelmélet, a geometria és az algebra, ebből speciálisan főleg a hálóelmélet területére esnek. Legjelentősebbek a 9-12. sz.dolgozatai, amelyekben teljes eredménnyel megvizsgálja multiplikativ rendszerekben az asszoclativitáefel tételek f üggetlenségének kérdését. H kérdés kivizsgálása igen odaadó kutatói munkát kiván,s arra a meglepő eredményre vezetett, hogy néhány triviális esettel eltekintve a szóbanforgó feltételek egymástól függetlenek. űacéi'a a kérdés elvi fontosságának, róla a korábbi irodalom nem tesz érdemleges említést, viszont pályázó mondott kutatási eredményét részletesen ismerteti alulírottnak azután megjelent '’Algebra I" c. könyve, továbbá pályázó tételét bizonyításával együtt felvette njapin leningrédi matematikus 'Félcsoportokról" c. könyvébe^ amely a félcsoportoknak első monográfiája. Pályázónak eme jelentős tudományos teljesitményén kivül legtöbb tudományos érdeme a hálóelmélet területére esik, amellyel dolgozatai túlnyomórészt foglalkoznak, szintén erről a területről irta említett könyvét 'Bevezetés a hálóelméletbe" elmen, amely a? Akadémiai Kiadónál jelent meg 1959—bea* E munka tankönyv Jellegű, igen jó didaktikai érzékkel tárgyalja a hálóeimélet alapvető tényeit, s tudományos tekintetben is értékeset nyújt. Hangsúlyozni kell, hogy a hálóeimélet az algebrának az utóbbi mintegy 20 évben erős fejlődésnek indult, egyre fontosabbá váló fejezete, s hogy pályázó ennek hazai matematikusaink közül egyik legszakavatottabb művelője. 1955-bea megkapta a matematikai tudományok kandidátusa fokozatot aspirantura nélkül készített és megvédett disszertációja alapján. Három évre rá benyújtotta disszertációját a matematikai tudományok doktora fokozatának elérése céljából, azonban azt a Tudományos Minősítő Bizottság nem találta elegendőnek, eddigi tudományos munkássága alapján azonban remélhető, hogy az óhajtott magasabb tudományos fokozatot nem nagy időn belül újabb disszertáció elkészítésével meg fogja szerezni. Bbben őt említett könyvének megírása késleltette.

Tisztán pedagógiai tankönyvirói munkásságot is végzett, mégpedig társszerzőkkel megirt^. _z általános iskolák Vili. osztály számára a Számtan, valamint az általános gimnáziumok IV. osztálya számára a Matematika c. tankönyvet, amelyek közül az utóbbi ma is érvényben van.

Politikai magatartását lassú, de állandó fejlődés jellemzi. Ideológiailag rendszeresen képezi magát* tanársegédi kinevezése után először 2 éven át szakszervezeti ideológiai szemináriumon vett részt,majd az állami ideológiai oktatás megindulása óta ezen vesz részt rendszeresen. Sddig párttörténeti, filozófiai, s a kapitalizmus politikai gazdaságtanával foglalkozó oktatásban vett részt* ebben az évben a szocializmus politikai gazdaságtanával foglalkozó oktatásra jelentkezett. Hésztvett ideológiai vitaaléseken is. 1955-ben, a kandidátusi vizsgák keletében, párttörténetből is, filozófiából is jeles eredménnyel vizsgázott.

Éveken átk Bolyai Intézet szerkesztésében megjelenő Acta Scieatiarurn Mathemaxicarum c.folyóirat szerkesztési és ügyviteli munkájában való részvételével fejtett ki szakmai természetű társadalmi munkát. Később több éven át tagja volt a felvételi vizsgabizottságnak és ottani jó működésével mutatta meg a gyakorlatban is népi demokratikus rendszerünk iránt a beszélgetések során előbb is hangoztatott hűségét. A középiskolai tanárok továbbképzésében rendszeresen részt-