Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. május 4., IV. rendes ülés

n- 5 -V 1 S

Szalai professzor elmondja, hogy általában igen sok alkalommal elbeszélget a hallgatókkal és többek között azt állapította meg, hogy inkább a nőhallgatók között vannak vallásosak.

Pákáin megemlíti, hogy az állami vezetésnek az a tapasztalata, hogy az Irinyi-kollégiumban nem sikerült olyan eredményes nevel© munkát végezni, mint a Bolyai-kollégiumban. Jó lenne, ha a jövőben a KI3z és a pártszervezet is foglalkoznék ezzel a kérdéssel, hogy ebben a kollégiumban is még iebban megjavuljon a nevelőmunka. összefoglalva megállapítja, hogy véleméuye szerint a Kar ebben’ a tanévben ért el bizonyos eredményt a világnézeti nevelés területén, de igen hasznos lenne, ha a Kar kollektívája kifejtené a véleményét a tekintetben, hogy milyen irányban kellene a munkát továbbfolytatni, hogy a jövőben még több eredményt lehessen felmutatni.

Ágoston György docensen Neveléstudományi Tanszék vezetője elmondja, hogy "a"' jeienteá és a vita is rendkívül tanulságos volt számára» Egykét dologgal szeretne csak foglalkozni, igy pl. azzal, hogy milyen a mi világnézeti nevelésünk hatasfeka. Elhangzott, hogy a hallgatók jelentős része vallásos ideológiai alapon áll, és ez szerinte csak úgy küszöbölhető ki, ha a tanítási anyagban, a módszerekben eltűnnek azok a hiányosságok, amelyek a legjobb szándék ellenére is az ellenkező eredményre vezethetnek. A legjobbat akarja mindenki, és mégis sokszor az az eredmény, hogy a hallgatók templomba járnak. Valóban igen lépyeges dolog az, hogy a szakmai előadások keretén belül komoly igazolását * kapják a hallgatók a dialektikus materializmusnak, mert ez erősiti meg a gyakorlatban legjobban a világnézeti nevelőmunkánkat. Az egyik fontos tényező egyébként mindig az, hogy rendelkezik-e a hallgató a dialektikus materialista világszemlélettel és érzi-e környezetében annak gyakorlati megvalósítását, vagyis az elméleti oktatás mellett van-e társadalmi tapasztalata ezen a téren. Ha a társadalmi tapasztalata szerint nem lát kellő lelkesedést, szocialista perspektívát a világ gazdasági, társadalmi, politikai fejlődése iránt, akkor a szakmai oktatás sem vezet eredményre. Véleménye szerint ebből a szempontból kell nézni az egész kérdést és az itteni vitát is. Bármilyen jó is tehát a képzés, de ha a hallgató a gyakorlatban nem szerez hasonló világnézeti tapasztalatokat, akkor nem vezet eredményre fáradozásunk. A vallásosság kérdését is ebből a szempontból kell nézni: mennyire alakulnák ki a szocializmus perspektívái a hallgatókban, mennyire érdekli őket egyáltalán a szocializmus építésének kérdése, mennyire kívánnak alakitól lenni az élettel való kapcsolaton keresztül a szocializmusnak. Az a kérdés, hegy az érettségi után erősebb lenne a dialektikus materializmus tudata a fiatalokban, mint az egyetemi tanulmányok befejezése után, csak felületes benyomás lehet, és tapasztalatai szerint ez nincs is igy- Az összehasonlítást csak -akkor lehetne reálisan megtenni, ha módunk kelle a középiskolások nézetét valamilyen formában lemérni. Ha az egyetemen vannak is még vallásos diákok, ezek a négy óv alatt feltétlenül kell, hogy világnézetileg erősödjenek, mert tanulmányaik folyamán állandóan értékes utravolót kapnak helyes életszemléletükhöz.

Azt javasolja, hogy a KIöz és a pártszervezet segítsen ebben a kérdésben, és helyes lenne, ha a hallgatókat ilekerülésükkor reálisan érté- kelnénk.

Horváth János docens, tanszékvezető a természetünk)monyok szerepéről szólva leszögezi, hogy a tudomány eredményeiből kell fegyvert kovácsolni Naz idealista világnézettel szemben, fel kell sorolni azokat az eredményeket, amelyek önmagukban is mind az idealizmust támadják és egyúttal a marxizmus tételeit igazolják* A dialektikus materializmus