Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. február 24., III. rendes ülés
« jeMtsMaeLSiseaS^äm-B^fÖi 4 > * 4 i5/.lj6otPfltszf Dr.Budó Ágoston egyetemi tanár, a Természettudományi Kar dékánjának, g,...e 1 y b e n , J elentés ;•>» ■ * 0 a III. éves biológia-földrajz szakos hallgatók 1959« nyári földrajzi terepgyakorlatáról. A terepgyakorlat helye a Gödöllői- dombság, a Cserhát és a Bükk hegység volt, amit indokol az, hogy ezek a területek könnyen elérhetők, változatos természeti és gazdasági viszonyok jellemzik, s egyben mindazok a föld ajzi problémák gyakorlati vizsgálatát teszik lehetővé, amellyel a hallgatók megismerkedtek a 3 éves egyetemi oktatásban. Bevezetőül tanári vezetéssel megismerkedtek a hallgatók a vizsgálat tárgyát képező tájak főbb természeti, gazdasági vonásaivel, terepismertető kiszállásokon keresztül. Az 5 napig tartó közös munka után 4 brigád / 2-3 fős/ -ba csoportosulva megkezdődött a terepgyakorlat fő fázisa a kisebb területekre vonatkozó anyaggyűjtés, és annak feldolgozása, amely fúrási munkálatokat, tanácsi adatgyűjtést stb vont maga után. Erre a munkára az egyes brigádoknak 7 nap állt rendelkezésükre. Az összegyűjtött anyag feldolgozása, a napi végzett munka tanári vezetéssel naponként kiértékelésre került, A terepgyakorlatot vezető tanárok naponta váltva más, más brigáddal vettek részt a brigádok terepen végzett munkájában, részben irányítással, részben pedig konkrét gyakorlati munkával. Ez a módszer helyesnek bizonyult azért, mert a hallgatók igy jelentős gyakorlati segítséget kaptak a vezető tanároktól a kistájegység földrajzi feldolgozásánál, egyben a hallgatók ellenőrzése is biztosítva volt. Az anyaggyűjtés, a napi kiértékelés együttes feldolgozása ez;tán következett. A brigádok a végzett munkáról Írásos beszámolót, a tájról természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi kidolgozott összefoglalást készítettek. A csoportok munkájukat általában igen lelkiismeretesen és nagy elméleti hozzáértéssel végezték. A terepen való mozgás, a kutatómunka szakdolgozati szintje e gyakorlati munka keretében kialakult s igy a hallgatók a volt elméleti ismeretüket konkrét gyakorlati munkarésszel egészítették ki. A terepgyakorlat befejező része a,Bükk hegység területére ill. annak megismerésére esett. Érmek a résznek fo célja az volt, hogy a hallgatók térképpel kézben a tere-
