Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. február 24., III. rendes ülés
Másolat 27/1959-60. Tisztelt Kari Tanács! Jelentésemet egy elvi jellegű megállapítássál szeretném kezdeni, nevezetesen azzal, hogy a Lektorátus felfogása szerint az idegen nyelv az egyetemen oktatott szaktudományoknak mintegy segédtudománya, a szakképzés alárendelt része, s annyiban teljesiti hivatását, amennyiben azt alátámasztja és elősegíti. Ez az elv szabja meg tartalmában és módszereiben egyaránt a Karunkon folyó nyelvtanitást. a Amikor erről részleteiben szeretném- tájékoztatni a tisztelt Kari Tanácsot, külön kell választanom az orosz nyelv tanításának kérdé-sét áz egyéb modern nyelvekétől. Az orosz nyelvi kultúra tekintetéhen ugyanis hallgatóink összehasonlíthatatlanul jobban állnak, mint bármely más élő nyelv terén, hiszen az általános-, illetve középiskolában összegen 8 évig tanulnak oroszul, mig.más nyelvekből csekély, vagy sok esetben egyáltalán semmi előképzettséggel sem rendelkeznek, amikor az egyetemre kerülne*, lényegileg tehát az illető nyelv alapelemeit is az égyetexaen kell eLsajátitaniok. Ezenkívül az orosz nyelv-kötelező tárgy, melyből legkésőbb a II. év végéig minden hallgató köteles kollokviumot tenni, mig az egyéb nyelveket Karunkon — az'ország másik két Természettudományi Karával ellentétben — a hallgatók csupán fakultativ tárgyként hallgatják, természetes tehát, hegy a kétféle oktatási forma s az annak keretében elérhető eredmény lényegesen különbözik egymástői. Orosz^oktatásunk az általános- és középiskolában tanultakra épül, meglehetősen széleskörű általános szókincset tételez fel, valamint a leiré nyelvtan elemeinek ismeretét. Furcsa módon azonban a gyakorlatban gyakran tapasztaljuk, hogy bár gimnáziumot; végzett hallgatóink többsége ^csakugyan sokat tud, mégis tudásuk inkább mechaxjlkus jellegű s az önálló szövegmegértési készségnek megdöbbentően hibával vannak. Oktatásunk tartalmát és módszereit ezidáig az ilyen hallgatók felkészültségéhez szabtuk, hiszen ők teszik ki diákjaink többségét. Miután célunk az, hogy a hallgatók mielőbb képesek legyenek orosz nyelvtudásukat szakmai tanulmányaikban felhasználni s a kötel.ező nyelvi.kollokviumot mielőbb letenni,_ minden mást mellőzve igyekeztünk a hallgatókban kifejleszteni az önálló szövegmegértési készséget s ehhez, a legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb óránkivüli munka igénybevé- • telével megadni a szükséges fordítástechnikai alapot és minél szélesebbkörü passziv szakmai szókincset. Éppen ezért mindjárt az első félévtől kezdve szakszövegeket adtunk hallgatóink kezébe, melyeket —az illetékes tanszékek tanácsának kikérésével — olymódon igyekeztünk öszszeállitani, hogy tartalmilag részben fedjék a hallgatók szaktárgyi tanulmányait, részben pedig tárgyilag uj mondanivalójuk is legyen. Másik szempontunk cá jegyzetek összeállításánál az volt, hegy a kétéves -tanulnjányi id6 alatt a hallgatók egy-egy tudományágon belül is mentői több terület speciális szókincsével ismerkedjenek meg. A gyakorlat azonban azt mutatta meg, hegy az oktatandó anyag kiválasztásánál nem voltunk tekintettel azokra a hallgatókra, akiknek a középiskolából magával hozott orosz tudása erősen fogyatékos, s az alapok, amelyekre a szakszövegforditási készséget épiteni lehetne, csaknem teljesen hiányoznak. Igaz, hogy ezek a hallgatók-kisebbségben vannak, mégis a jó átlaggal együtt történő oktatásuk jóformán megoldhatatlan feladat', minthogy ezeknek esetében a tanitást a nyelvtani alap lerakásával kel-Stencilszám: 7995.
