Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. január 6., I. rendkívüli ülés

3- 2 -rüiatén — iáiképpen lehetne a termelésben végzett aktiv fizikai mánkát a tanárképzés "szervea részévé tenni. A Kari Tanács ezzel egyetért, majd több hozzászólás alapján egyön­tetűen leszögezi, hogy a hallgatóknak a termelőmunkában való aktiv részvételét helyesnek és szükségesnek tartja, a okát több helyen kifejtett és a tanácsülésen is hangoztatott okokbol. ideális meg­oldásnak a Kari Tanács azt tartaná, ha a Jövőben az egyetemekre csak olyan hallgatók nyernének felvételt, akik az érettségi után legalább egy éirig aktiv termelő munkát végeztek, iá későbbiekben, a középiskolai politechnikai képzés kialakulása után elegendő len­ne az érettségit követően félévi termelomunkéban való részvétel is. átmeneti megoldás módozatait illetően a tanácsülésen igen élénk és alapos vita alakult ki, amelynek során csaknem mindén résztvovő többször is felszólalt, és számos uj Javaslat is hangzott el. Tel­jesen egységes álL'tspontot a Kari Tanács nem tudott kialakítani, de egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a következő 4 alternatív Javaslat kerüljön felterjesztésre. 1. alternativ Javaslat: A reform életbelépésétől kezdve az egyetemek­re "csak olyan Hallgatok vehetők fel, akik a termelőmunkában lega­lább egy évig — illetve később, a megfelelő középiskolai politech­nikai képzés birtokában, legalább fél évig - resztvettek. A Kari Tanács véleménye szerint ez a Javaslat felelne meg az ideá­lis megoldásnak. Karunk eddigi beiskolázási tapasztalatai szerint azonban fennáll az a veszély, hogy egyes tanári szakokon a megkí­vánt keretszámot távolról sem lehetne betölteni, és igy egyes sza­kokon a végzett tanárok kibocsátása gyakorlati!«^ egy évig szünetelne. II. alternativ Javaslat /lényegében a bölcsészettudománykari albi­zottság Javaslata/: 'Ázelőzőleg elegendő termelőmunkát nem végzett hallgatók végezzenek összesen 7-8 hónapos termelőmunkát, éspedig az I.—IV. tanévben augusztus 1-től szeptember 30-ig. lila a megoldás akár már a következő tanév kezdetén is bevezethető lenne, önnél a megoldásnál hátrányosnak tekinthető, hogy a részle­tekben végzett termelőmunka többek között nevelési szempontból sem egyenértékű a huzamosabb ideig kifejtett-termelőmunkával* Ezenkívül az időszakos munkáltatás! forma megvalósitása az ipari üzemekben valószinuleg igen nagy nehézségekbe ütköznék. III. alternativ javaslat /hasonlít a Termeszettudoimipykari Albi­zottság Javaslatának ’**’ jtl. alternatívájához " és a Szovjetunióban kialakult rendszerhez/: Az egyetemre jelentkezett és sikeres fel­vételi vizsgát tettf hallgatók egy évig termelő munkát végeznének, lehetőleg heti 24 órában vagy más, megfelelő kedvezmónnyel; közben az egyetem levelező hallgatói lennének, vagy pedig, ami a Természet­­tudományi Kar esetében megfelelőbb lenne, az I. évfolyamot esti tan­folyamon végeznék el. «. termelőmunkában unr legalább egy évet el­töltött, régebben érettségizett pályázók a felvételi vizsga oiubu előkészítő tanfolyamon vehetnének részt és a sikeres felvételi vizs­ga után egy évig /mint levelező vagy ^esti hallgatók/ régebbi mun­kahelyükön folytathatnák munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents