Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. július 4., V. rendes ülés

- 6 -Qü

Helytelen, hogy ilyen hirtelen, utolsó percben történnek az intézkedések és a hallgatókat évközben nem készitik elő arra a gondolatra, hogy az egyetem elvégzése után általános iskolába kerülnek. Az általános iskola felsőbb osztályai lényegében a régi gimnázium alsó osztályainak felelnek meg. iíégen sem a VIII. osztályban kezdtek el tanitani a fiatal tanárok, tehát ez nem örökre való beskatulyázást jelent számukra, mert nyilván nem az általános iskola alsó, hanem a felső osztályaiban fognak tanirani. Tehát a hallgatókban is van hiba. a hallgatók nagyon elkényeztetettek, ami persze az állam, a párt, a kormányzat s a mi hibánk, mert helytelenül neveltük őket. Ha a felnőtt generáció visszapillant a dijtalan gyakornokságra, fizetéstelen tanársegédségre, stb., akkor a mai fiatalok számára sok negativ tapasztalatot tud átadni. Host nem a fiataloknak kell törniök a fejüket, hogy hol kapnak állást, hanem az állam töri a fejét, hova tegye őket a legjobban. Kégen nem 90' %-a kapott a hallgatóknak állami ösztöndijat. Mint következő pedagógiai feladattal, számolni kell azzal, hogy leszoktassuk a hallgatókat az elkényeztetettségről. A következő években a tanárszakos hallgatókat a tanszékek vegyék elő, mondják el nekik tapasztalataikat a múltra vonatkozóan, és hogy ne várják azt, hogy mindenki feltétlenül középiskolába fog kerülni«

Dékán: Sajnos a mostani negyedévesek még abban a periódusban kezdték, amikor az u.n. ”totojgatás" szinte parancsra ment.

Szalai István docens?mb.tanszékvezető: Az érettségi EEEDMÉHX pontozva van és olyan nagy előnyt jelent egy jeles, vagy kitűnő érettségi,amely szinte behozhatatlan a felvételi vizsgán, legfeljebb hasonló pontarányt lehet elérni. Ugyanakkor az egyes gimnáziumokban kiadott érettségi bizonyítványok értéke nem azonosítható. Pl. egyik gimnáziumból valaki jeles, kitűnő érettségivel jön és nem tud annyit, mint aki a másik gimnáziumból jön gyengébb eredménnyel. Kéri, hogy a felvételnél ne számítson az érettségi bizonyitvány, a behívásnak legyen alapja, de a felvételi vizsgán az ott nyújtott produktum legyen az alap.

Budó professzor: Teljesen félretenni az érettségi jegyet nem lehet, mert pusztán azon félóra alatt, a felvételi vizsgán nem lehet eldönteni a képességet. A folyamatos és hosszabb időszak számitásbavételével jobban lehetne a felvételt eldönteni. Azzal egyet tud érteni, hogy esetleg nem olyan döntő pontszámban lehetne értékelni az érettségi eredményt. Talán kevesebb pontszám helyesebb lenne.

békán: Őszinte és hálás köszönetét mond a professzoroknak, mint tanszékve zetőknek és a tanszékek mindenegyes dolgozójának azért a nagyon szép eredményért, amelyet a Kar a második félévben elért. Különösen kiemeli a Kar munkásságából azt az igen jelentős tényt, hogy a Kar tagjai közül ebben az esztendőben, különösen a második félévben,igen sokan külföldi egyetemeken,azok meghívása alapján előadást tartottak.

Hogy ez milyen mértékben emeli az egyetem tekintélyét nemcsak itthon, hanem külföldön is, azt felesleges mondania. Ennek eredményeképpen a szegedi egyetem Természettudományi Kara és a külföldi intézetek közötti kapcsolat évről-évre erősebb lesz.Nem volt még esztendő, amikor ennyi külföldi professzor látogatta volna meg az intézeteket,^tartott volna előadást intézeteikben és amikor ilyen erős szálak szövődtek volna az egyetem természettudomány-kari intézetei és a külföldi (intézetek között.

Mégegyszer megköszöni Kiss, Fodor, Greguss és a matematikus professzoroknak és a többieknek is, hogy külföldi szereplésükkel a Kar tudományos tekintélyét még jobban megerősítették külföldön.

A félévi jelentést elfogadottnak tekinti, mégegyszer hangsúlyozva, hogy igen rövid idő alatt kellett ezt a nagyon fontos dokumentációt elkészíteni.A szempontokat legalább egy hónappal előbb kellett volna megkapniok és akkor a jelentést a Kar munkájához még méltóbban tudták volna elkészíteni.