Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. július 4., V. rendes ülés
- Il de z été re'ugyanúgy lehetne ösztöndíjat biztosítani, mint a kémia-fizika szakon, vagy a biológia-kémia szakon. 64/ Gyakorlati pedagógiai képzés, tanárképzés. A III. és IV.é. tanárszakos egyetemi hallgatók gyakorlati pedagógiai képzése ebben a tanévben jelentősen megváltozott formában került lebonyolításra. Egyik jelentős változás volt, hogy a III.évesek hospitálási ideje egy hónappal korábban kezdődött, igy a középiskolában az ott folyó* oktató-nevelő munka természetes menetét ismerhették meg. A változást azonban lényegében a kétszakosságra való áttérés jelentette. Ezzel kapcsolatban a nehézséget az okozta, hogy a gyakorlati tanításokat a régi szűk korotok között kellett megoldani. A ill.évesek gyakorlati pedagógiai kiképzésével kapcsolatban a neveléstudományi Intézet, a Kar intézeteinek szakdidaktikusai, gyakorló gijaoáxiurmok igazgatói, valamint a szakvezetők, közösen elkészítették a III,évesek gyakorló iskolájának a tervét. E^nuic megfielően minden III.éves tanárjelölt napi 5 órából A órában szaktárgyakat látogatott ill. szaktárgyi ónák megbeszélésén és elemzésén vett részt, egy órában pedig nem szaktárgyi- órát látogatott, pl. ttk-s hallgatók magyar, történelmet stb. Ennek.a célja az volt, hogy hallgatóink megismerkedjenek a humán tárgyak óráin' folyó értékes munkával is. Jelentős mértékben hozzájárult a hospitálás- eredményességéhez az is, hogy a Kar hallgatói a hospitálás időpontjáig nagyjából megismerkedtek elméleti pedagógiai kérdésekkel. A hospitálások idején a Kar professzorai és oktatószemélyzete gyakran keresték fvl az egyes tanitási, mc-gbeszélési órákat és értékes útbaigazításaikkal, tanácsaikkal segítették az óraelemzés eléggé körülményes munkáját. A hospitálás szakvezetői értekezlettel zárult. A ’IV. éves hallgatók gyakorlati pedagógiai képzése február elsején kezdődött es egy hetes megszakítással március 15-ig tartott. A nagy hallgatói létszám és a kellő szakvezető miatt igen sok hallgatónk számára nem tudtunk biztosítani minimális 12-15 órás gyakorlási lehetőséget. Megfigyelhető volt, hogy IV.éves hallgatóink zöme ezúttal lelkesedéssel várta a gyakorlati tanitások kezdetét, és ez a lelkesedés, komoly igyekezet megfigyelhető volt a gyakorlás egész ideje alatt. A gyakorló tanítások is gondosan elkószitott terv szerint zajlottak le. A szakvezető tanárok különös gondot fordítottak arra, hogy^minél több idő jusson a tanitási órák előkészítésére. Mindenegyes órára bő tanítási váa— latot készítettek a hallgatóink. Imi a próbatanitásokat illeti megállapítható, hogy hallgatóink nagy része elég jól képzett a szaktárgyak területén, és elég jól ismeri a szaktárgyak tanításánál alkalmazandó módszereket is. A szaktárgyi és szakmódszertani ismereteknek a gyakorlatban történő megvalósítása azonban több esetben még nehézséget okozott. Igen sok tanitás helyett az egyetemen megismert előadási módszereket próbálták alkalmazni és csak lassan barátkoztak meg a középiskolai tanitási módszerekkel. A tanitási anyagok feldolgozásával hiányosságok mutatkoztak nevelési vonatkozásban. így pl. elsősorban a gyakorlatlanság miatt nem mindig találták meg az erkölcsi ráhatás, a világnézeti és esztétikai neveles legcélravezetőbb módszerét. A gyakorlati pedagógiai képzés tervében szerepelt a jelöltek bekapcsolása az órán kívüli munkába is /DISz.-gyűlés, szakköri-, szertári munka stb./. Stencilszáas 4000.
