Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1954. szeptember 27., I. rendes ülés

Ábrahám professzor Kiss Árpád professzorhoz a következő üdvözlű sza­vakat intézi: ’’Tisztelt Kar! Tessék megengedni, hogy Karunk minden tagja nevében őszinte tiszte­lettel, igaz nagyarabecsüléssel és ragaszkodással köszöntsem Kiss Árpád professzort, Karunknak két esztendőn keresztül volt dékánját, abból az alkalomból, hogy ebbeli magas tisztségétől megválva rektor­rá és ezzel egyidejűleg jelenlegi és jövőbeni egyetemi problémáink egyik legaktivabb formálójává és irányitójává lett. Hogy ki volt Kiss Árpád, mint dékán, azt úgy hiszem senkinek sem kell magyaráznom. Hivatását szerető, pontos, lelkiismeretes,érző szivü munkás ember, aki Karunk minden ügyét szivügyének, a magyar népi de­mokrácia ügyének, a magyar pedagógia, a magyar fiatalság és a magyar tudomány ügyének tekintette, mindig és minden vonatkozásban elsőrendű kötelességének érezte. Két évi komoly, becsületes és odaadó munkásságáért illesse hálánk és köszönetünk, de kapcsolódjék mindezekhez ama hő kérésünk, misze­rint legyen továbbra is Karunk támasza, gazdag tapasztalataival tanács­adója, ha kell védelmezője és oltalmazója. Racionizáljón, de ha le­het mindig racionálisán és mindig úgy, hogy az ’’univesitas” magasztos eszméje még csorbát se szenvedjen. Távozó dékánunkat Karunk minden egyes tagja nevében szeretettel köszön­tőm, ujirányu munkásságához kivánok erőt, egészséget, s mindezekhez idegrendszert és artériákat.” Kiss professzor: Köszönettel vettem Ábrahám professzor megemlékezé­sét. Nem akarok az elmondottakkal részletesen foglalkozni , nem aka­rok programmot adni rektori működésemmel kapcsolatban, csak annyit emlitek meg, hogy az az esztendő amely rektorságom viselésével egy­beesik és kezdődik, egy nagyon nehéz esztendő lesz Egyetemünkön. Ez a racionalizálás éve amikor igen sok nehéz problémát kell tapintattal, megértéssel megoldani. Eddigi egyetemi tanárságom és két évi dékáni munkásságom azt hiszem garancia lehet arravonatkozóan, hogy ezt az Egyetemet, amelynek 34 éve vagyok professzora, minden körülmények között védeni fogom. Mindent megteszek, hogy a racionalizálás úgy bo­­. nyolódjék le, hogy egy csonkitatlan egyetem maradjon vissza, amely munkáját továbbra is eredményesen tudja folytatni. Ezzel köszönöm meg Ábrahám professzor hozzám intézett szavait. 4. Elnöki előterjesztések. Dékán ismerteti az OM. leiratát, amely a volt Eötvös-Kollégium Könyv­tárának ügyében érkezett. A Könyvtárral kapcsolatos leirat teljesen ellentétben áll a régebben kapott leirattal, amely nekünk juttatta egészen jogosan az egykori Eötvös-Kollégium Könyvtárát. Az üggyel tovább óhajtunk foglalkozni és kérem Szőkefalvi professzort - mint az ügy legjobb ismerőjét,^ hogy szíveskedjék ebben az ügyben további lépéseket tenni. Először a Főiskolával tárgyaljon, ha nem megy, akkor a Miniszterhez fordul­jon, de ebbe a határozatba semmiképpen sem nyugszunk bele. Budó professzor: Feleslegesnek tartom, hogy a Főiskolával tárgyaljon

Next

/
Thumbnails
Contents