Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1955. február 23., VI. rendes ülés

érettségis hallgatók igen jóképességüek, becsületesen és rendesen ta­nulnak. A napokban kérte egyetemről való kimaradását Barabás Györgyné, Palotás Magdolna IV.é. matematika-fizika szakos szakérettségis hall­gató. Nem aka»egyetemre jönni, alsóbb éveiben többször kérte eltávo­zását. Jelenleg családi körülménye és egészségi állapota késztette er­re a lépésre. Bár az intézetek a maguk részéről mindent megtettek, a hallgatókhoz kö­zel álló asszisztenseket biztak meg a konzultálással,több esetben még­sem sikerült a kivánt eredményt elérni. Ennek oka nagyrészt a hallga­tók időhiánya. Szakérettségis hallgatóink esetében fokozottabb mérték­ben áll, ho^y azoknak a tárgyalónak a tanulása, amelyekből szinte rap­­ról-napra készülni xx± és felelni kell /orosz nyelv, honvédelmi isme­retek, marxizmus/ túlsók időt vesz el a rendelkezésükre álló időből, így a szükebb értelemben vett szaktárgyaikat illetően nem tudnak lé­pést tartani az anyaggal. Konzultációkra sem, tudnak rendesen felkészül­ni és ezért esetenként valósággal szöknek a megbízott asszisztensek elől, és igy igyekeznek eltitkolni készületlenségeiket. Első éves szak­­érettségis hallgatóinknál és olykor a felsőbb éveseknél is nagy hiba az, hogy igen gyenge felkészültseggel legtöbbször közepes érettségi ereuménnyel kerültek egyetemre. Közülük nem egyet sokszor akarata el­lenére küldtek az egyetemre /Tóth Mihály, Farkashalmi Franciska/, akik vagy egyáltalán nem akartak tanulni vagy főiskolára akartak menni. Kétségtelen, hogy az egyetemre kerülő szakérettségis hallgatók kisebb­­nagyobb mértékben segítségre szorulnak. Az ellenőrzések folyamán meg­állapítható volt, hogy különösen a nehezebb tárgyaknál az intézetek még az elmúlt években öntevékenyen,a minisztériumi rendelkezés után pedig még fokozottabb mértékben megszervezték a szakérettségis hall­gatókkal való foglalkozást olymódon, hogy egy-egy asszisztens a tárgy természetétől függően 3-6 hallgatóval foglalkozott. Sok esetben - különösen matematikai tárgyaknál - egyénileg is foglalkoztak a_hall­gatókkal. Az oktatószemélyzet munkáját azonban sok esetben nem kisér­te a kivánt eredmény, mert a szakérettségis^hallgatók egyes esetekben szinte személyes sértésnek vették, hogy velük külön akarnak foglal­kozni. All ez különösen a III. és IV. éveseknél. A szakérettségis hall­gatók egyrész.e pedig azért elégedetlen, mert terhesnek tartja a heti kötelező óraszámon felüli foglalkozást, igy csak kisebb részük veszi szívesen a segítséget. Úgy érzem, hogy az intézetek a lemorzsolódás megakadályozására minden tőlük telhetőt megtettek. Remélhető, hogy azok a szakérettségis hall­gatók akik az I.félévi vizsgán eredményesen megálltak helyüket, vagy az utóvizsgát sikerrel tették le, eredményesen fogják oefejezni ta­nulmányaikat . Szeged, 1955»ovi február hó 16-án /Dr.Koch Sándor/ dékán. A.

Next

/
Thumbnails
Contents