Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. szeptember 14., II. rendkívüli ülés
- 4 -A jelenlegi Állattani Intézet a fejlesztés során három intézetre osztanék. Mivel a két uj tanszék költságvetésileg biztosított, agy annak betöltése esetén a kérdés aktuálissá válik. A három állattani intézet a földszinten elhelyezhető, azonban az esetben az Embertani Intézet hely nélkül marad. Ennek megfelelő módon való elhelyezését illetőleg nem tudok javaslatot tenni, márpedig ez a kérdés is sürgősen megoldandó. A felsorolt intézetek egyikének sem látom a bejelentések alapján a területigényeit túlméretezettnek. A végleges választ csak a tervezési munka elkészítése adhatja meg. A két növénytani intézet helye jelenleg szűkösen elegendő, de azok fejlesztési lehetőségeit nem biztosit ja. A Növényélettani Intézetnek egyelőre 150, későbbi összesen 226 nr területigénye túlzottnak látszik még az esetben is, ha cime '‘Növényélettani és Növénykórtani Intézet” cimre változnék, különösen ha megvalósul a Növény és Állatbiokémiai Intézet.Minden esetre a 226 m2 területi igény behatóan megvizsgálandó. A Növénytani Intézet - megítélésem szerint - a perspektivikus fejlesztés során megosztandó. A Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetnek mielőbbi felállítását - több itt nem részletezhető okból - feltétlenül szükségesnek tartom. Meg kell azonban jegyeznem, hogy sem a Növényélettani Intézetnek, sem a tervezett uj tanszéknek megfelelő hely az első emeleten nem biztosítható, később kifejtendő okokból. A beépített költséges felszerelés miatt az Ásványtani Intézet kitelepítését nem tudom javasolni. Azonban úgy az Ásvány-, mint a földtani Intézet fejlesztendő. Ez elérhető, ha a két intézet közötti rész felszabadul.Ez a beérkezett javaslatok alapján főleg a földtani Intézet fejlesztésére lenne fordítandó. Ha a 'Miháltz István docens által javasolt Őslénytani-, illetőleg Talajtani tanszék egyike is felállítható, ez a jelzett területen már el nem helyezhető. Szalai István docens ismételten felvetette azt a fejlesztési tervét,hogy a Növényélettani Intézet az Ásványtani Intézetnek jelenlegi gyűjteményhelyiségét kapja meg. Ezt nem tartom megengedhetőnek, mivel ezzel nemcsak az országos viszonylatban kiváló ásványtani gyűjtemény oktató értékét csökkentenénk, ha az nem megfelelő helyre terülne. A két földrajzi intézet területe nem biztosítja az oktató munka kifogástalanpellátását, igy területük nagyobbitandó. Az nem megoldás, hogy a 621 mp területű I.sz.földrajzi Intézettől csatolunk át helyiségeket a 700 rzT területű II.sz. Intézethez. A II.sz.földrajzi Intézet azon bejelentését, hogy területe a fejlesztés során 1500 m2 -re bővítendő, teljesen indokolatnannak látóm. Á földrajzi intézetek fejlesztési tervével kapcsolatban elsősorban tisztázandó, hogy az OM két, vagy három intézettel kivánja-e a földrajzi oktatást ellátni. Ezzel kapcsolatban az is rendezendő, hogy szűk munkakörü, kevés óraszámú tanszék azok között ne legyen és teljesen megszűnjék a külső előadók szerepeltetése. A földrajzi tanszékek területigénye Karunk fejlesztése során csak épületráépitéssel, vagy azok kihelyezésével biztosítható. Az utóbbi Jetben csak olyan épület kerülhet szóba, ahol a meteorologiai észlelésnéz szükséges épületrész biztosítható. A Bolyai-épület kérdései. A Bolyai-épületben elhelyezett intézetek fejlesztési lehetősége biztosított a tanulóotthon megszerzése asatén. A Kolloidikai Intézet is megfelelő helyiségeket kapott. A felszabaduló részben kellene megfelelő számú
