Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. július 2., X. rendes ülés

az egyik ezek közül lemorzsolódott, mert gyenge volt. Kb. 50 % jutott csak el az államvizsgáig.

Ábrahám professzor: Meg vagyok győződve róla, hogy a 61-ből legalább a fele elmegy orvosnak.

Dékáni. Á liberalizmus és maximalizmus felszámolása minden területen megtörtént, az OM. kívánságának megfelelően. A magasabb követelmények nem voltak ugrásszerüek, úgyhogy az osztályzatokat reálisaknak tartom. Azt sem lehet mondani, hogy a középiskolai módszerek felszámolása ugrásszerűen történt volna, mert fokozatos volt az átmenet. Az oktatószemélyzet az egyetemi oktatásra való 100 %-os áttérést óvatosan kezelte. Azonban a hallgatósággal bizonyos baj volt. Az első kritika szellem olyan módon nyilvánult meg, amely nem volt egészen kívánatos.

Ez kellően tudomásomra jutott és ezt felszámoltuk. Megmagyaráztam a hallgatóságnak, hogy az OM. a hallgatóktól elsősorban azt kivánja,hogy tanuljanak. A tematika megállapitását, és hogy milyen módon történjék a vizsgáztatás, húzott vagy adott tételekkel, bizzák az OM.-re, valamint azt is, hogy milyen évfolyamokon ad jegyzetet és hogy milyen követelményeket támaszt a jövőben a hallgatósággal szemben. A hallgatóság azután az önálló tanulást úgy értelmezte, hogy akkor és olyan tárgyakat tanul, ami neki tetszik. Miután az I. évfolyamnál bizonyos visszaesést vettem észre a tavalyi átlaghoz képest, ismételten elbeszélgettem egyes csoportvezetőkkel és hallgatókkal, ezt még nagyobb mértékben megtette a dékánhelyettes,figyelmeztetve őket arra,hogy nem jó módszer szerint tanulnak. .Erre a hallgatók azt válaszolták, hogy folyamatosan nem tanulnak, tekintettel a nagy elfoglaltságukra, a leadott anyag nagy voltára, és egyéb dolgokra, és örülnek ha hétről-hétre lépést tudnak tartani a leadott anyaggal, és a gyakorlatok kidolgozását elvégzik. Az előadások lezárása után megindult a rohamtanulás, arra a vizsgára, amely éppen az első. A IV. évfolyamon pedig kijelentették, hogy az államvizsgára nem készülnek, először leteszik a kötelező vizsgát és azután fognak készülni az államvizsgára. Ennek tulajdonithatóm, hogy egyes évfolyamokon - és egyes csoportoknál - meglehetősen gyenge eredmények mutatkoztak. Az ÜM. felfogása szerint ahol rossz a vizsgaeredmény, ott rossz a tanszék munkája.-Véleményem szerint ezt ilyen mereven nem lehet megállapítani. Előfordul, hogy egyes csoportok és évfolyamok rosszabbul, más csoportok és évfolyamok kifogástalanul vissgáznak, pedig ugyanaz az oktatószemélyzet késziti őket elő. A hallgatók nem gondolnak arra, hogy az előadás lezárása utáni rohamtanulás nagyobb anyag elsajátításához nem elegendő. Azzal, hogy vizsgakönryitést adott az OM, pl. fizikai kémiából, azzal az eredménnyel járt, hogy nem készültek egyáltalán. Pl. a IV.éveseknél az I.éves általános kémiai tudásuk is hiányos volt. Ezt a jelenséget a hallgatóság is elismerte és ez a gyenge vizsgaeredmény okulásul fog szolgálni a hallgatóknak arravonatkozóan, hogy azt csinálják ami a feladatuk és ne olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amely nem az ő feladatuk. A hallgatóságnak megmondottam, hogy mi a kötelességük, nem a jogos és helyes kritikát akarom elnémítani, Ha valami kifogásuk van, akkor, azt megfelelő helyen mondják el, dé ne népgyülésszerüen. Vessék fel ezeket a kifogásokat pl. a DISz* gyűléseken. Azt is felhozták, hogy egy év alatt egyes helyeken száz százalékkal nőtt a jegyzet terjedelme. Ez lehet hogy azt jelentette, hogy a rövid jegyzetet kicserélték egy alaposabbal, de lehet az is, hogy a tematikától eltérően ugrásszerűen maximalista követelményeket támaszt, ami már helytelen.

Fodor professzor: Egyes jeles diákok kifogásolták, hogy pl.Gerecs professzor az anyag kérdezése után még bizonyos intelligencia kérdéseket tesz fel amelyek nincsenek benn az anyagban és, akkor a jeles diák esetleg jó osztályzatot kapott. A legnagyobb elismeréssel adódom Gerecs 'professzornak, ha ezt a módszerét, amely közismerten jó módszer, tovább folytatja. Ez a jelentésből hiányzott, de az önálló