Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. május 26., IX. rendes ülés
Az uj irányelveknek megfelelően a konferenciákon nem vették át a teljes áttanulmányozott irodalmat, hanem csak egy--egy részletkérdést emeltek ki, ezt viszont sokkal alaposabban tárgyalták meg. Ennek a következménye volt kezdetben az, hogy több résztvevő úgy érezte: több szemelvénnyel hiába foglalkozott. Ez is • hozzájáiult az anyagot sokalló megjegyzésekhez. Ezeket az elvtársakat a konferenoiavezetők igyekeztek meggyőzni az ismert irányelvek ismertetésével. A konferenciákra kerülő kérdések kiválasztásában nagy segítséget nyújtott az egyetem Oktatási Bizottsága, megjelölte az érdeklődés homlok-» terében álló problémákat. Ugyancsak segítséget adott a minisztérium is, bár az egy-két nappal a konferenciák előtt közölt újabb kérdések zavarokat keltettek. Helyes lenne tartós tematikát készíteni. A konferenciák színvonalasabbá tételét szolgálták a Budapesten tartott előkészítők, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kivánt kérdéseit minél több oldalú megvilágít ás t nyerjenek. Akiselőadások rendszerét minden konferenciavezető jónak, eredményesnek tartja. A vállalkozók nivós, tömör, hasznos kiselőadásokat tartottak, és igy nagy mértékben emelték a megbeszélések színvonalát, de ez a módszer még nem mindegyik csoportban honosodott meg. Eredmények. A professzori konferenciák színvonala igen magas. A docensiek nívója is jelentős mértékben fejlődött a múlt időszakhoz képest, a legutóbbi alkalommal elérte a professzorinak a színvonalát. A poltikai gazdaságtani tagozaton nem mindenben sikerült megvalósítani a minisztérium célkitűzéseit. Mélyreható, az elvi kérdések részleteivel foglalkozó viták nem voltak, mert a résztvevők zöme csak most foglalkozott először a tárgykörrel. Az anyag lényegének megértését, az érdeklődés felkeltését-mégis elérték (Gál). , A párttörténeti tagozaton a történeti jellegű olvasmány okát sokkal nagyobb érdeklődéssel tanulmányozták, mint az elvontabb, irodalmi részleteket (Ketskeméty). Minden konferenciavezető fejlődést állapit meg a maga területén, elsősorban a vitaszellem emelkedésében, kialakulásában. Kiemelkedően szerepeltek; Ketskeméty István csoportjában Gellért Albertné, - Pollák Györgynél Horváth Andor és Szász Gábor, - Gál Dezsőnél Kalmár Lászlóné, Tóth Józsefné, Tóth József, Paár Piroska, - Kunsági Elemérnél Simoncsics Pál» Pálmay Mátyás, Ásmány Éva, Bertényi Lászlóné, Ferenci Lajos párttagok, (elvi éberség terén is) valamint Grasselly Gyula, Gazsó István, Ungár Tibor. Javaslatok. Az elmélyültebb munka érdekében a felső kádereket jobban tehermentesíteni kellene sok adminisztrációs munkától. Kivántaos volna a jó munkát végzők alkalmas módon való jutalmazása. Szeged, 1954. május 26. Rédei László egyetemi tanár