Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. február 10., III. rendkívüli ülés

Budó professzori Nem egészen helytálló az az állítás, hogy a pesti állásom elvon az itteni kutatómunkától. Tudniillik a budapesti Központi Fizikai Kutató Intézetben aránylag nagyon kevés időt töltök, azért, mert sok egyéb megbízatásom van. A legkülönbözőbb bizottságoknak vagyok tagja vagy elnöke, amelyek miatt hetenként akkor is Budapestre kellene utaznom, ha nem lenne az emlitett második állásom. Íz a mellékállás «győbként igen sok haszonnal jár a szegedi intézet számára, mert olyan eszközöket kaptunk kölcsön,amelyekhez lehetetlen lett volna hozzájutni, az intézet kutatómunkájához pedig úgyszólván nélkülözhetetlenek.

Az eddigi eredményekkel egyáltalán nem vagyok megelégedve. A Kísérleti Fizikai Intézetnek a rendkívül nagymértékű káderhiánya következtében meg kellett elégednie azzal az eredménnyel amit az oktatási munka aránylag jó elvégzése jelentett. Ezen a téren 1-2 év óta javulás állott be. Kezdetben igen szívós nevelő munkát kellett kifejtenem, hogy az egészen fiatal munkatársakban a kutató munka iránti kedvet fel tudjam kelteni.

Az intézet kutató munkájának további fejlődése szempontjából nagyon fontosnak tartom, hogy a két most végző aspiránsunka Ketskeméty István és ozöllősy László az intézethez kerüljön. Különösen Ketskeméty Istvánban látok nagy tehetséget, bár valamivel kisebb %-ban ugyanez vonatkozik Szöllősi Lászlóra is. Szalay docens módszertani és oktatási munkája közismert, de éppen ennek lehet tulajdonítani, hogy a tudományos munkával nem tudott eleget foglalkozni, illetve talán nem volt meg benne az az erő amely megvan pl* Ketskeméty Istvánban, aki úgyszólván minden idejét az intézetben tölti, az országban a fizikusok közül elsőnek adta be kandidátusi disszertációját. Az utóbbi időben Szalay Lászlót is sikerült bevonni nagyobb mértékben a tudományos kérdésekbe.

Megítélésem szerint az intézetben most egészen mán munka folyik mint ezelőtt és nem hiszem, hogy a pesti utazásaim hátrányt jelentenének az itteni munka szempontjából.

Fodor professzor* Rédei professzor jelentése annak ellenére, hogy Karunk életében már előfordult a tudományos munka felmérése,úttörőnek mondható. Úttörő a tekintetben, hogy nem érte be a Kar tudományos eredményeinek felsorolásával és nem a publikációk száma szerint mérte fel a Kar eredményeit, hanem mérte a témák súlyán, azok nemzetközi tudományos visszhangján keresztül és mérte nem utolsó sorban azon keresztül, hogy hogyan folyik a kádernevelés,a tudományos káderutánpótlás intézeteinkben. Sok helyes szempont van ebben a jelentésben és maga az & tény, hogy Rédei professzor azt igen alaposan és nagy körültekintéssel az egész Kar területén kidolgozta, dicséretre méltó.

Az információ természetéből eredően is vannak hibák ebben a jelentésben. - Aránytalanságok, ahogyan Rédei professzor is mondotta - mert valóban nagyon nehéz a különböző jellegű elméleti és kísérletes intézeteknek a jelentését teljesen egyforma szempont szerint megalkotni. A lényeges szempontok azonban mindenütt meglátszanak. A Kar nem méltatlanul viseli"az ország egyik legjobb tudománykará" megtisztelő cimet. A jelentésből meg lehet állapítani, hogy egy-két sántító intézettől eltekintve, legnagyobb negatívum az Embertani Intézet volt, mindenütt voltak örvendetes pozitívumok. Nem minden tanszékvezető reagál egyformán azokra a nehézségekre, amelyeket az élet a tanszékkel szemben produkál. Voltaképpen ez az ami a különbségeket megadja. Azok közül a professzorok,közül akik nincsenjiak állandóan Szegeden , Budó professzor intézete működik a legjobban és egyáltalán nem érezhető, hogy az intézet munkáját hátráltatnék a professzor utazásai. Nem mondható el ugyanez Gerecs professzor intézetéről.

Gerecs professzor egyike a magyar tudományos élet legkomolyabb értékeinek, sajnos azonban rengeteg tényleges megterhelése van. Budapesten van főálláson, Szegeden tulajdonképpen nincs iá álláma. A neki járó fél fi-