Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. december 16., IV. rendes ülés

- 2 - 1

A hallgatók véleménye szerint ez nem jó azért, mert mindegyik előadónak aás a stílusa, más a modora és mire megszoknának egy előadót, aár nem tart több előadást* Jövőben Tanszékünk úgy kíván ezen segíteni. hogy Tanszékünk a munkatársak mindegyikét, a marxizaus-leniniz— mus tanulásának egy-egy speciális területe felé irányítja és ilymódon lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy évfolyamon, egész féléven- keresztül, kettő, legfeljebb három előadó adja le az anyagot* A politikai gazdaságtan oktatásánál már sikerült azt megvalósítani, hogy minden előadást egy előadó tart meg* nzt a helyes kezdeményezést a következő félévre, mind a Párt történet, mint pedig a dialektikus és történelmi materializmus anyagának oktatására is ki akarjuk terjeszteni,

Előadásaink hiányosságaiként tudható be, hogy előadásaink nem nagyon kapcsolódnak a szakmai anyagokhoz* különösen kiütközik eZ a dialektikus .és történelmi materializmus előadásainál, ahol ezt bonyolultabba teszi még az is, hogy a TTK, IV, éves hallgatóiét a Bölcsészettudományi Kar IV. éves hallgatóival közösen hallgatják a dialektikus és történelmi materializmus előadásait! Így a természettudományos példák előadáson való felsorolása nem minden esetben érdekli a bölcsész hallgatót, s fordítva,

A kar hallgatói szeretnék, ha az előadások, különösen azokból az- anyagokból, amelyek nehezebbek, mint pl. a politikai gazdaságtan, főleg a reggeli órákban lenne. Politikai gazdaságtanból ugyanis 12- 2-ig van óra, amikor is a hallgatók már eléggé fáradtak és ezt az elég nehéz anyagot nem tudják követni,

Előadáséin! nem illeszkednek a többi szaktárgyak előadásaihoz, abból a szempontból sem, hogy előadásaink túlnyomó részt nem szabad előadások, hanem a leirt anyagnak felolvasása* Íz a kérdés aár több iz_ ben felmerült és több Ízben próbáltunk már javítani rajta, azonban még mindig csak kevés előadónk használja az előadás közlékenyebb formáját, <

Szemináriumok«

I Szemináriumaink azt a eélt szolgáljátok elsősorban, hogy at előadások leadott anyagát és a kőtelező irodalmat mélyebben feldolgozzák, általában havonként* kettő, legfeljebb három szeminárium van a párt- 1 történettel foglalkozó I. és II. éves hallgatók részére* Szemináriumaink azonban kevés kivételtől eltekintve, nem minden esetben tudják megoldani ezt a célkitűzést, A szemináriumi foglalkozásokat ugyanis a Tanszék viszonylagos kevés létszáma miatt, zömükben, hallgatók vezetik. A hallgatók pedig annek ellenére, hogy szeminá- riumvezetésre csak a íegfejtettebbeket állítjuk be közülük, nem- tudják a szemináriumi foglalkozásokat olyanná tenni, hogy azok ne csak egyszerű anyagvisszakórdezési jellegűek legyenek, hanem a problé- mák mélyebb okát, mélyebb összefüggését adják*

annak ellenére, hogy hallgatóink zömükben becsületesen foglalkoznak a marxizmus-leninizmuas&l, még is előfordul, különösen a hallgatók által vezetett szemináriumokban, hogy ezekre a foglalkozásokra néhányan nem készülnek fel, Az I, évfolyamon a kezdeti időkben nehézség mutatkozott a kötelező irodalom jegyzetelése terén* Ezt a hiányosságot A félév folyamán fokozatosan felszámoltuk, mert az I* éves hallgatók részére egy jegyzetkéssitési ankétot tartottunk, ahol a helyes jegyzetelésnek formáit magyaráztuk el. Természetesen egyetlen ankét nem pótolhatja a helyes jegyzetelésre való nevelést,

* éppen azért a Tanszéki Qsoport munkatársai az I, éves hallgatók zömével már-egyénileg 1* foglalkozott ebben a kérdésben, lnnék eredménye* hogy az I, évesek jórésze jelen pillanatban mér, a helyes jegyzetkészítés formáját ismeri*