Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. december 16., IV. rendes ülés
\\JX4- 8 -uuí,ufta a szervezési munka során több Ízben megsértette. A fedezetlen inkasszó és egyéb tervgazdaságba ütköző jelenség nemcsak az ő megbecsülésének árt az egyetemen belül, hanem az egész egyetemre áthat, nem beszélve arról, hogy súlyosabb következménye is lehetett volna ha a gazdasági apparátusnak nem sikerült volna ezeket a nehézségeket valamilyen módon áthidalni. Törekednünk kell a fejlesztésre, de nem lehet minden áron fejleszteni. Ez a helyes elv és ehhez minden tanszékvezetőnek tartania kell magát. A tanszéknek minden szervezési nehézség mellett az oktatómunkát jól el kell látnia. Nem helyeslem Szalai docensnek azt az álláspontját, hogy a jó és jeles diákoktól már szakirodalmi olvasottságot kíván meg még akkor is, ha ez nem feltétele a jeles osztályzatnak. Először szilárd alapot kell adni a hallgatóknak, mert különben bázis nélkül házat építünk. A II.éves hallgatóknak sohasem adnék szakirodalmat a kezébe. A III. és IV. éves hallgatók a tudományos diákkörökön keresztül kapnak szakirodalmat. Pánik a hallgatóságban akkor keletkezik, ha nem megfelelő a hallgatóság és a professzor közötti kapcsosa t. Ott ahol emberi és közvetlen kapcsolat áll fenn a hallgató és az előadó között, nem kerülhet sor félreértésre. Sok vita folyt már arról, hol kezdődjék a hallgatók bekapcsolása a tanszéki munkába. Az általános vélemény, hogy a III.év előtt nem lehet tanszéki munkába bekapcsolni a hallgatókat, mert nem helyes nagy specializálódási lehetőséget biztosítani számukra. Éppen ez az ami megkülönbözteti az egyetemet a speciális iskolától, hogy előbb egy. átfogó tudást ad. Inkább a későbbiekben van szükség a specializálódásra. Ha egy fiatal hallgató megfelelő vezetés és kritika hiányában rászabadul a szakkönyvtárra, abból csak baj származik. A Növényélettani Tanszék munkatársai között Ferenczy Lajos az, akiben már korán felébredt a tehetség, fejlődése nem egészen egyenes vonalú, de feltétlenül értékes, tehát megfelelő vezetéssel lesz belőle szakember. A többiek terhére kell Írni, hogy amikor felelősséggel kellett volna elmondaniok miért akarnak megválni a Tanszéktől, akkor családi okokra hivatkoztak. így korábbi megnyilvánulásaiknak inkább pletyka jellege van. Véleményem szerint a nem odavalókat el kell engedni. Felhívom Szalai docens figyelmét Koch professzor tanácsainak meghallgatására és megtartására és arra, hogy a túlzott részleteknek a tanítása semmikép sem kívánatos, mert azzal is megzavarjuk a hallgatók tisztánlátását. Koch professzor: Igen örülök, hogy a Kari Tanács ilyen behatóan megvitatta a módszertani kérdéseket és mindig örülök ha a megvizsgált intézetek vezetői a Módszertani Bizottság tanácsát és segítségét kérik. Külön köszönet illeti Kunsági Elemér, Grasselly Gyula és Biczók Ferenc adjunktusok lelkiismeretes munkáját. Békán: Szalai István docens valóban sokat tett annak érdekében, hogy az intézet olyan amelyre joggal lehet büszke egész egyetemünk. Szeretném ha az elhangzott kritikát jószándéku segíteni akarásnak tulajdonítaná, megfogadná a Módszertani Bizottság tanácsait s ezzel a Növényélettani Tanszék munkájában még meglévő hiányosságok mielőbb felszámolódnának. f 34. Dékán bejelenti, hogy a tárgysorozat harmadik pontjaként megjelölt előadványt Rédei professzor^oebegsége miatt nem tudta elkészíteni, ezért ezt a januári kari tanácsülésen fogja tárgyaltatni. Egyben bejelenti, hogy e helyett póttárgysorozati pontként tűzte napirendre az állatrendszertani Tanszék betöltésének ügyét. o
