Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. május 11., III. rendkívüli ülés
Dékán felkéri Ábrahám professzort,hogy a bizottsági jelentésen /lásd. fi^sz.melléklet/ felüli mondanivalóját ismertesse. Ábrahám professzor: Az Általános Biológiai Tanszék egyetemi tanári állására egy pályázat érkezett, Megyeri János főiskolai tanár pályázata. Ez is igen nehéz kérdés,mint az egész Biológiai Tanszék„kérdése. Magyarországon egyetlenegy Általános Biológiai Tanszék van, a Budapesti Egyetemen, amelynek professzora: Faludi Béla. 0 az egyetlen biológiai professzor az országban. Vele beszélgetett a biológiai Tanszékről és általában a biológiai vonatkozású dolgozatokról. 0 azt mondta, hogy biológiai irányban nálunk még nemigen dolgozott senki. Megmondta,hogy ő jól ismeri Megyerit és ennek a Tanszéknek a betöltésére alkalmasnak tartja. Lehetne beszélni a tudományos munkásságról itt is, de ez a kérdés más tanszékednél erősebb birálat tárgyát képezheti,mint itt.Javaslata szerint az Általános Biológiai Tanszék vezetésére alkalmas lenne Megyeri János tanszékvezető docensi minőségben. Budó professzor: Kapott-e Megyeri a TMB.-től kandidátusra felszólitó levelet? Ábrahám professzor: Igenl Budó professzor: Volnának-e más szakemberek akik számitásba jöhetnének ennek % tanszéknek a betöltésénél? , -4T í Ábrahám professzor: Az országban Csik Lajos volna első helyen, aki orvos A Kolozsvári Egyetemen a biológia professzora volt. Egyidőben szó volt arról, hogy Szegedre kerül, újabban Debrecenbe.akarták hivni,de - tudomása szerint - a FŐM ehhez nem járult hozzá. Csik Lajos kitűnő kutató. , Kalmár professzor: Érdeklődik aziránt, hol esett hadifogságba Megyeri János? Ábrahám professzor: Budán. Kalmár professzor: Mi az oka annak, hogy Megyeri dolgozatainak többsége nem jelent meg nyomtatásban? .Ábrahám professzor: Publikációs nehézségek miatt kevés a nyomtatásban megjelent dolgozata. Dékán: Bartucz professzor kérdezi nem tudna-e a Biológiai Tanszékre javasolni valakit az említetteken kivül? Bartucz professzor: Ha Csik Lajosnak nem volna múltbeli nehézsége,akkor őt javasolná. Mint tudós ő áll legmagasabban ezen a vonalon. Fodor professzor: Erről a kérdésről Zólyomi Bálinttal beszélgetett, aki szerint ott van a baj,hogy Csik fiatalon öreg ember,akinél nagyobb méretű fejlődés nem igen várható. Kérdi azokat akik ismerik Csik Lajost, helyes-e ez a vélemény? Hogy mi volt az ő múltbeli munkájának a politikai vonala, az ebből a szempontból nem olyan lényeges, minthogy mit lehet várni tőle fejlődés tekintetében. Nem lehet súlyos kifogás ellene politikai téren, hiszen komoly funkciót tölt be jelenleg is. Mint az előbbi kérdésnél,itt is az a lényeg, melyikük az amelyik fejlődésképes uj irányt fejleszt. Ez a kérdés, mert a Kar színvonalát azért mégis befolyásolja,hogy tagjai elérik-e a tudományok kandidátusi fokozatát. Szabó professzor: Csik Lajost valamennyire ismeri Kolozsvárról. Azt leszögezheti,hogy a Kolozsvári Egyetemen nagyon könnyen el lehetett csúszni egy professzornak jobboldali irányba, és ezt Csik nem tette meg annak ellenére,hogy egy olyan tanszéken volt,ahol könnyen exponál— 101.
