Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

- 14

Rédei professzorral egyetértésben, javaslom, hogy a jelenlegi Bolyai terem elnevezése maradjon meg. A másik két tanterem közül a Bolyai teremhez közelebb lévőé legyen Kőmig Gyula, a távolabbié Kürschák József.

A 3 tanulószoba neve a Bolyai teremtől számitva legyen sorra: Beke Manó szoba, Bauer Mihály szoba illetve Grünwald Géza szoba. <

Fejér és Riesz professzorok érdemei i» kiválóak. Be az a véleménye, hogy Fejér és Riesz professzorok példájával legjobban úgy nevelünk,ha rámutatunk példájukra a felsőévesek oktatásában. Kiegészíti még javaslatát azzal, hogy az intézet készit az egyes termekben idézetet a terem névadójától, amely kiemeli az illető matematikus haladó voltát.

Dékán: Én végleges javaslatot kértem a Bolyai intézettől, itt továbbra is egymástól eltérő vélemények vannak.

Rédei professzor: Elvi kérdés a helyiségek elnevezése. Amellett,hogy aláirója a Kalmár professzor által javasoltaknak, szeretne egy kényes kérdésre rámutatni:

A tantermek már viselik a névfeliratokat. A feliratokat Szőkefalvi professzor Íratta ki. érthető,hogy saját hatáskörében nem akarja visszavonni intézkedésén. Mi ketten pedig azon a véleményen vagyunk,hogy élő személyekről - különös tekintettel arra,hogy hajlott korú férfiakról van szó - ne nevezzünk el helyiségeket. Ez rosszul eshet nekik, esetleg megbánthatjuk érzékenységüket. Szeretné mégegyszer hangsúlyozni,hogy teljes mértékben ellenzi, hogy élőkről nevezzünk el tantermeket, vagy ehhez hasonló emléket állítsunk azoknak akik még köztünk vannak. Nem helyes, hogy a Kar tudta nélkül történt az eddigi elnevezés, ez eddig sem volt szokásban.

Székely Lajms: Indokolt ennek a kérdésnek a tanácsülés elé hozása. A kérdés intézeti keretben megoldatlan maradt. Intézkedés történt anélkül, hogy a kari tanács megfelelő tanácsokat adott volna, nehéz megoldani, de néhány olyan uj szempontot kiván felvetni, aminek segítségével könynyebb lesz a döntés. Egyetért Kalmár professzorral. Ki kell lépnünk abból a körből, amely egy ilyen Kolozsvár-Szegedi komplexumot jelentett. Minden jóakarat ellenére is számításba kell venni, hogy sokan emlékeznek még Szegeden a Kolozsvári Egyetem ideköltözésére. A Szegedi Egyetem a Kolozsvári Egyetemre vonatkozó irredentizmusnak fontos része volt.

Erre a Horthy-korszak használta fel a Szegedi Egyetemet, hogy Erdély és a románok felé irányuló irredenta törekvéseik érősitsé* Még a látszatát is kerülni kell annak, hogy mi ilyenfajta körben alakítsuk ki tradíciónkat. Ilyen kérdésben sohasem lehetünk eléggé óvatosak. Vannak ellenségeink között olyan jószemüek, akik ezt rögtön észrevennék. A célt Kalmár elvtárs javaslata sokkal jobban szolgálja.

Szőkefalvi-Nagy Béla professzor: Azt amit Székely elvtárs elmondott»átgondoltam. Legalább is úgy gondolom, hogy átgondoltam. Valóban addig, amíg az irredentizmus veszélye fennáll, ilyen elnevezést felállítani nem volna helyes. De akkor, amikor a Román Népköztársaság magyar egye- ' temet tart fenn, nem tudom elképzelni, hogy valaki ebben valami irreámnta ízt tudna# felfedezni. Álláspontom szerint régi,kiváló embereket akik itt működtek, megemlíthetjük. Bár lehet, hogy nem látom át az öszszes politikai vonatkozásait a kérdésnek. Ma egész mások a politikai, társadalmi adottságok,minthogy felmerülhetne ilyen politikai magyarázá- - sa ennek az elnevezésnek. Részemről meggondolás eredménye volt és sok tekintetben a régi kolozsvári hagyományok továbbviteléről van szó - nem Kolozsvárról, hanem - tudományos emberek által kialakított hagyományról. Letagadni azt, hogy "^iaszellemi nivóíŐc f-#Öiézsvári alapoÁ>*nyugszik, ezt nem tudomásulvenni, olyan félelem megnyilvánulása,amelynek politikai és társadalmi alapja már nem létmfclk.