Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. február 4., II. rendkívüli ülés

- 5 -ségisek átlagát emeljék.

Szőkefalvi-Nagy Béla professzori Feltétlenül meg kell emliteni azoknak a neveit is, akik a Bolyai-Intézet költözése során szervezési,de fizikai munkából is nagymértékben vették ki részüket. Rohammunkájukkal elősegítették a II.félév zavartalan megindulását, a tanársegédek saját maguk vitték a bútort, a könyvtárt. Ezzel a munkájukkal nemcsak a Bolyai Intézet költözködését segítették elő, hanem azzal, hogy a Bolyai Intézet helyiségeit a Bölcsészettudományi Kar gyorsan vehette birtokba, annak az oktatómunkáját is elősegítették.

Fodor professzor: A mai kari tanácsülés összehívását nemcsupán a jutalmazások kérdése tette szükségessé, hanem az is, hogy a vizsgaproblémák lezárása után le óhajtjuk vonni a végső konzekvenciákat. A Kar munkájában és eredményeiben feltűnő jelenség volt a Bolyai Intézet viszonylag gyenge eredménye. Tény, hogy a középiskolából idekerült hallgatók gyengék voltak. Tudásuk fejlesztése a professzorok és aszszisztencia áldozatos munkáját igényelte. Káder szempontjából is igen rosszul áll a Bolyai Intézet. Mindig csak azokról beszélünk, akik jó munkát végeztek. De elhallgatjuk azokat, akik gyenge munkát végeztek. Dékán elvtársnak segítséget kell nyújtani, hogy a nem jól dolgozók felé ő is tudjén segítséget nyújtani. Elvi hiba, hogy a Bolyai Intézet kádermunkájában bizonyos tervszerütlenség van. Az intézet káderigénye olyan nagy, hogy a legnagyobb nehézségbe ütközik igényeinek kielégítése. Sok kiváló szakkáder megszerzésére tettek javaslatot, úgyszólván eredménytelenül. A másik jelentős tényező, hogy Kalmár professzor egyike a leglelkesebb pedagógusoknak,és általában kezd divattá válni az, hogy mindent az ő nyakaba varrnak, ha valami nehézség merül fel, amit meg kell oldani, ügy látja, hogy Kalmár professzor éppen ebben a nagy lendületben nagyon sok munkát vállal magára és ezért nem tudja mindig vállalásait teljesiteni. Pl. vállalt egy olyan oktatási módszert,amit maga nem élt át. A külső szemlélőknek feltétlenül ez a benyomásuk. Szeretne segítséget nyújtani' Kalmár professzornak, úgy véli, ha Kalmár professzor valamivel kevesebbet vállalna, akkor eredményesebben tudná a feladatot megoldani. Hiba lenne azt gondolni, hogy csak a Bolyai Intézetben vannak hibák, és másutt nincsenek. A matematikusok kérdése már "központi probléma, ezért a legismertebbek#közé tartozik. Vannak objektiv nehézségek, melyeknek megoldásához az Egyetemi Pártbizottság és a FŐM. segítségét kérte.

Kalmár professzor: Fodor elvtárs kritikájára a következőkben kiván válaszolni: A káderproblémákról* Görbe Imre és Tamássy Lajos távházassága is okozója a hiányosságoknak. Tamássynak feltétlenül ide kellett jönnie, mert ha nem jött volna, a differenciál-geometria oktatána szünetelt volna. Szőkefalvy-Nagy Gyula professzor betegsége ellenére 2 műszakban ad elő saját lakásán a hallgatóságnak, többet már nem tudott vállalni, ügy óhajtották megoldani a kérdést, hogy Tamássy feleségét Lentay Ilonát, idehozzák Szegedre, aki jelenleg a Debrecenbe» íjjckjExmsn teljesit szolgálatot. Ajánlottak cserekádert, de a Középiskolai- Ügyoostály ennek ellenére sem engedte^ át ^Tamássy feleségét. Ezek a körülmények részben már mutatják is, hogy milyen nehézségekkel kellett a Bolyai Intézetnek küzdenie. Ahányjó kádert sikerült nevelni, azt különböző indokokra való hivatkozással mindig elvitték a Bolyai Intézetből. Évek óta hiába küzdött emberekért, a Középiskplai Ügyosztály mereven elzárkózott a probléma elől. A válasz az volt, hogy a szegedi végzett hallgatókból elégitse ki káderszükségletét a 3olyai Intézet.

Ezidőszerint á végző hallgatót kért a Bolyai Intézet, és kéri Fodor elvtársat, mint rektort, hasson oda, hogy azokat meg is kaphassák.

Kalmármés Az objektiv tények pontos ismereteként emliti meg,hogy a