Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. január 21., V. rendes ülés
5. S3, melléklet a .iagyzntrftrvyv ^7 pnrrh j áhna_ J egyzőkönyv ^40 felvétetett Szegeden, 1953» január hó 13-án, a Tudományegyetem Ásvány-Kőzettani Intézetében tartott Bizottsági ülésen. Jelen voltak a Dékán által kiküldött Bizottság tagjai, Búdé Ágoston akadémikus, egyetemi tanár, Miháltz István tanszékvezető docens és Koch Sándor egyetemi tanár, előadó. Előadó jelenti, hogy az Ásvány-Kőzettani Intézetben betöltetlenül álló docensi állásra meghirdetett pályázatra egy, szabályszerűen felszerelt pályázat érkezett be, az Intézetben szolgálatot teljesítő Grasselly Gyula adjunktusnak, a tudományok kandidátusának pályázata. Grasselly Gyula 120-ban született, egyetemünkre 1939-ben iratkozott be, vegytan-természetrajz szakos tanárjelöltnek, tanári oklevelét 194-4— ben szerezte meg. Az Intézet kötelékébe 194-1-ben lépett mb. díjas gyakornokként, azóta, eltekintve katonai szolgálati idejétől, megszakítás nélkül az Intézetben teljesít szolgálatot. Tudományos munkássága ásványanalitikával indult, főkópen az ércanalitika terén végzett igen jelentős munkát. Az Intézet feladatául tűzte ki Magyarország ásványvilágának szakirodalmunkból még hiányzó és mind jobban nélkülözött szisztematikus feldolgozását s e munka ásványanalitikai részének túlnyomó hányadát Grasselly végzi. Hogy milyen jártasságot szerzett évek munkájával e területen, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Tudományos Akadémia VI.Osztálya megbízta egy 12-14- ives Ásvány- és ércanalitikai praktikum megírásával, hogy módszereit, újításait közkinccsé tegye. Újabban, analitikai munkássága mellett fizikaikémiai irányú kutatásokat is folytat, mint munkatársam uj utakon indult, a szulfidos ércek bomlását tanulmányozó kísérleteink kapcsán. Tudományos munkásságának eredményeit áz Acta Mineralogica-Petrographicaban, az Acta Chemica-Physica-ban, a Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Közleményeiben, a Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő Acta Geologica-ban közölte, eredményeit a külföldi referáló folyóiratok igen elismerőleg ismertették. Tudományos munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia két ízben (1952, 1951-ben) pénzjutalommal és a "Pöld- és ásványtani tudományok kandidátusa" fokra való minősítéssel ismerte el. Mint oktató szintén igen elismerésre méltó munkásságot fejtett ki. Világosan, érthetően ad elő, előadásain a hallgatósággal nemcsak megérteti, de meg is szeretteti a tárgyat. Mindig készséggel, szívesen áll rendelkezésükre, a most múlt félévben az I.éves szakérettségis hallgatókat konzultálta igen szép (4-.33) eredménnyel. Pelszerelte és vezeti az Intézet analitikai és fizikokémiai laboratóriumát, állandóan képezi magát, érdeklődése az ásványtan minden területére (ásványkémia, ásványfizika, ércvizsgálat, genetika, geokémia) kiterjed, ötletes, uj metodikákat, módosításokat találó, szerencsés kezű kísérletező. Társadalmi téren is jelentős munkát végez. Mint Üzemi Bizottsági vezetőségi tag évenkón keresztül működött szép eredménnyel és önfeláldozással. Jó, mindig segíteni kész kollega, az Intézet és a Kar tagjai, segédtanszemélyzete közt általános szeretetnek örvend. Mindezek alapján a Bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy Grasselly Gyula adjunktus kérvényét azzal terjeszti a Dékán elé, hogy Grasselly Gyulát a legmelegebb ajánlással terjessze a Rektoron keresztül kirarezésre a Felsőoktatási Miniszter elé. & Szeged,1953.január hó 13. Dr.Miháltz létrám s.k. Dr.Budó Ágoston s*k. Dr.Koch Sándor s.k. (Dr. Miháltz István) (Dr.Budó Ágoston) (Dr.Koch Sándor) tanszékv. docens akadémikus, egyet, tanár egyetemi tanár,előadó
