Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. január 21., V. rendes ülés
A Szerves Kémiai Intézetben a II.é. vegyészek számára a kémia-fizika és biolégia-kómia szakos tanárjelöltek számára 3-3 tanulókör működött, a tanulókörök létszámát a félév alattinak felére csökkentették, hogy az előadó mentői alaposabban foglalkozhasson az egyes hallgatókkal. Fodor professzor a II.é. vegyészek közül a legkiválóbbak számára tartott konzultációt, a kiváló hallgatókkal a tanszék külön tanulókörökön foglalkozott. A vizsgák előtt egy héttel az asszisztencia a diákszállókban kereste fel a hallgatóságot. Az önfeláldozó és példamutató munka eredményeként kiváló vizsgaeredmények születtek, azonban még ekkora munka mellett is 'akadtak hallgatók, a kémiafizika szak 8 embere, kik non érezték át kötelességük téL jesitésének mindennél fontosabb feladatát. Rossz eredményt adott, a félév folyamán tanulmányi fegyelem dolgában is gyengén állott II.é. gyógyszerészhallgatók csoportja szerves kémiai gyakorlatokból. Igen jó volt az előkészitő munka a Fizikai-Kémiai, Földrajzi és az Ásványtani Intézetekben is, az előadók nemcsak az intézetben foglalkoztak a hallgatókkal, otthonukban is többször felkeresték őket, hogy segítségükre legyenek. Meg kell jegyeznem, hogy ezen intézetekben félév közben is állandóan foglalkoztak a hallgatósággal s igy az előadók, gyakorlatvezetők már tudták, hogy kinek mely kérdésben vannak nehézségei s elősorfean ezeket vették az előkészítés során elő. Hogy a vizsgaelőkészités csak fokozott ütemü befejezése a hallgatósággal félév köz^ ben valü állandó munkának, de ezt nem pótolja, ezt mutatják a matematikából. főkent az analízisből elért gyenge eredmények, ahol, éppen az eredmények alapján látjuk, hogy a hallgatóság igen rászorult volna arra, hogy haladását, illetve lemaradását félév közben állandóan ellenőrizzék és az észlelt hiányosságokat azonnal kiküszöböljék. A vizsgák dekorált tantermekben, nyugodt, barátságos légkörben folytak. Általános megállapítást nyert, hogy a régi, héha már hisztérikussá fokozott vizsgadrukk igsi jelentős mértékben csökkent, ami szintén a jó előkészítő munkának és nem csekély mértékben a hallgatóság már előbb említett, szocialista öntudata megnövekedésének tudható be. Sajnos, ennek dacára még mindég akadtak, akik nem jelentbe meg a vizsgán, sőt olyan is, aki tételét visszaadta és nem volt hajlandó felelni. Ügyük fegyelmi alá került. A legtöbb intézetben előkészített és a rendeletnek megfelelőleg lepecsételt, a tanszékvezető által aláirt kérdések várták a hallgatóságot. Voltak kivételek is, igy Rédei professzor, Csányi és Szendrei adjunktusok szóban adták a tételeket. Bakos adjunktus számokat huzat és a számok alapján a hallgató írja ki a tételjegyzékből a kérdést, Kiss professzor a IV.é. C szakos hallgatóknak szóban adta ki a tételt. Az előre megirt tételeket egyes intézetekben a vizsgáztató adja ki a vizsgázóknak, másutt huzatták velük. A vizsgabizottság egyik tagja (Dombi) az utóbbi eljárást tartja helyesebbnek, mert előző esetben esetleges részrehajlás gyanúja érvényesülhet. Bizonyos, hogy ha a két, de általában három kérdést felölelő tételek úgy vannak összeállítva, hogy a három kérdés között nehezebbek és könnyebbele is szerepelnek, körülbelül mindegy, melyik módszer szerint kapja a vizsgázó a tételt. Magam az I. éveseknek kiadtam, a II. évesekkel huzattarn a tételt és semmi különbséget - a már kürülbelül előre várt feleletek között - nem észleltem. A régi vizsgákon oly nagy szerepet játszott vált véletlen mind a két mód.szerrel majdnem teljesen kiküszöbölődött, főként ha a három kérdés tényleg az anyag három különböző részéből vétetett. Hires József docens a három, az anyag elejéről, közepéről és végéről vett kérdést különböző szinü papírra gépelte és a hallgató minden kérdéscsoportból húzott egyet-egyet. Itt volt a legtágabb lehetősége a véletlennek, megeshetett, vagy megeshetik, hogy jó hallgató inkább könnyű-, gyenge mind nehezebb kérdést húz. Jobb tehát a kérdéseket az előbbiek alapján előre tételekké csoportosítani és úgy kiadni, illetve huzatni.