Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. január 21., V. rendes ülés

- 6 -A másik jelenség,ami mutatkozott és nem összeegyeztethető a pénzügyi fegyelemmel, hogy a TTK. kémiai intézetei nagyszámban vásároltak árut magánszektortól. Könyvkötésre főleg magánszektoroknak adtak megbízást, annak ellenére, hogy a Könyvkötő Szövetkezet megalakult. 4 tapasztalat azt mutatja, hogy a szövetkezeti számlák sokkal gyérebben érkeztek, mint a magánszektorok számlái. Különösen az Állattani-, Bolyai- és Növénytani Intézetek foglalkoztatták a magánkönyvkötőket, -téri a professzor elvtársakat, hogy a jövőben igyekezzenek a szövetkezeteket támogatni, mert ezzel amellyett,hogy a szövetkezeti mozgalmat fejlesztik, a pénzügyi fegyelant is szilárdítjuk.

1953» január 1.-től,az uj rendelkezések értelmében, az intézetek felszereléseiket a Terv- és Pénzügyi Osztály utján szerezhetik be. Január 1.-től nemcsak a beszerzéseket, hanem a havonta ténylegesen felhasznált értéket is könyvelni kell. Ez meglehetősen nagy feladatot ró az intézetekre. A költségvetés# már elfogadott főbb tételeit ismerteti s bejelenti, hogyha a végleges költségvetést a Bektori hivatal kézhezkapja, haladéktalanul értesiti az intézeteket.

Szőkefalvi-Nagy Béla professzor: A könyvkötéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Bolyai Intézet magánszektor könyvkötő számlái már négebbrol adódnak. A régikeletü megrendelések-számlái. Megnyugtató az a tény,hog y van már szövetkezet, ami remélhetőleg megbizhatóan fog dolgozni. Bégen javasoltamár egy egyetemi könyvkötészet létrehozását. Javaslatának eredménytelensége volt az oka, hogy magánszektorral kellett dolgoztatni.

Koch professzor: Eddig az volt a helyzet, hogyha az intézetéből valaki felutazott Budapestre, s pl. a Horizontnál meglátott egy szakkönyvet, akkor megvette. 1953-üan ©zt nem tehetik meg? Mert csak úgy fizeti ki a Bektori hivatal Pénzügyi Osztálya ha a könyv is előjegyoatetett?

Szentirmay: Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy könyvet nem lehet megvásárolni, de már egy centrifugát, amelynek értéke 40-50.000 forint, csak akkor tud kifizetni a Pénzügyi Osztály,ha az be lesz ütemezve.

Szabó professzor: örömmel olvasta a Terv- és Pénzügyi Osztály elaborátumát, hogy a pénzügyi fegyelmet meg kell szilárdítani, annál is inkább, mert van egy tervszerű gazdálkodás. De a pénzügyi fegyelem megszilárdítása nemcsak az intézeteken múlik, hanem a másik oldalon is. Pl. vannak szállító cégek vagy vállalatok, akik leigazolnak bizonyos rendeléseket, pl. a III. negyedévre s az árut nem szállítják le. Igyen eset volt az a bizonyos centrifuga-ügy is. A centrifuga megrendelése 1949-ben történt.

A cégek szemérmetlenül hitegették az egyetemet, hogy ekkor meg akkor szállítanak, közben nemtörtént semmi. Világos dolog, hogyha a centrifugát 1949-ben megrendelték, arra valójában szükség volt, tehát ha most végre leszállították, nemlehetett visszautasítani. A maga részéről -mint intézetigazgató-megigérheti, hogy a pénzügyi fegyelmet igyekeznek betartani, azonban nemlehet merev álláspontra helyezkedni. Kéri a Pénzügyi Osztály képviselőjét,hogy a jövőben védjék az intézetek érdekeit is, hogy ne fordulhassanak elő ilyen és hasonló esetek. Vannak poenálék is. Nyúljon a Pénzügyi Osztály ehhez s akkor az intézetek időre meg fogják kapni rendeléseiket. Az irodaszer beszerzéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy 1952.évben katalógus céljára a Gazdasági Hivataltól füzeteket igényeltek. Mivel nemkapták meg, privátim vásárolták ke a szükségletet budapesti ut alkalmával az ottani ÁPISZ boltokban. Ugyanez volt a milliméter papimái is, amit a G.H. nem tudott adni s kénytelenek voltak maguk beszerezni, mert ha szükség van valamire, akkor tüzön-vizen keresztül beszerzőik akár Budapestről, akár máshonnan. De nem közömbös az a