Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. június 27., IX. rendes ülés
YÉLElál'íYES JELENTÉS a Közoktatásügyi Közlöny II. évfolyama 11. számában 1952.május 25.-én kihirdetett (II .számú Földrajzi Tanszék egyetemi tanári állásának betöltésére vonatkozó pályázat eredményéről. A oályázatra akihirdetett határidőn belül égy pályázó jelentkezett.A pályázó dr.Wagner Richárd egyetemi docens, aki jelenleg a Szegedi Tudo/manyeryetem/ Földrajzi Intézetének 657/1 kulcsszámon működő docense.Pályázata az 4Laki követelményeknek mindenben megfelel. Mellékeli: 1./ Tudományos munkásságának jegyzékét, melyben bemutatja 19 értekezésének cimeit, melyek nyomtatásban az 1928-49 evekben jelentek meg.,A Földrajzi szeminárium című 266 lapos földrajzi didaktikai folyóiratát. Öt pontban csoportosítva laboratóriumi munkásságát, melynek eredményei az országos metodológiai észlelések feldolgozása. Végül 12 kéz irat i ,értek e zésé t, melyek várják a Földrajzi Közlemények megígért újra megindulását. 2./ Terjedelmes elaboratumban i smerte ti,újításait az elfogadások és elismerések iegyzőkönyveinek másolataival. 3./ Életrajzát, melyből kitűnik hop mai 47 eves koráig 1928 . óta szakadatlanu 1 szaktudományának élt, 1930 oka a Szegedi Tudományegyetem földrajzi intézetének szolgálatában. 1938-tól 1947-ig adjunktusi, majd mint intézeti tanár illetve docens egyetemünk földrajzi intézetének szervezésében, ujjaépitésében a végrehajtás az ő vállán volt és ebben rendkívüli érdemeket szerzett. 1946-ban a meteorológia ^ magán tanara lett, 1950-ben tárgykörét "általános földrajz" egész területér eltérjesztettüli ki1929-30-ban Münchenben volt kutatási ösztöndíjas. 1940- től rövid megszakításokkal a honvéd légierőnél meteorológus tiszt volt a felszabadulásig,” tudását rendkívüli tapasztalásokkal gyarapítva ez alatt. 1941- 42-ben néhány hónapig a földre/zi tanszéket helyettesként vezette. 4./ Bölcsésze tdoktori oklevelét .,5./ Magántanári képesítésének oklevelét. 6./ Születési anyakönyvi kivonatát. 7./ Szabályszerűen kitöltött kérdőivét. Tudományos kutatási eredményeinek központjában éghajlat és légkör terűlétén végzett búvárkodása van. Itt különösen kiemelkedő értékes müve a Körö- 30kgés a Maros csanadékviszonyai cimü 111 lapra terjedő,müve. Becses értekezés§ "A magyar Alföld szélviszonyai" cimü,L30 térképvázlattal kísért értekezése is /193]/, valamint az egyetemünk áltál kiadott "Szeged időjárása" 88 lapra terjedő müve /1933/. Nagy értékű müve "A Világegyetem és a,Föld" /1947/ cimü 160 lapnyi, 120,ábrával ellátott könyve, melyben önálló szemlélet, kutatási módszer vi légiik ki. A kisebb értekezések a matematikai és fizikai földrajz széles területén ágaznak szét s általában az uj meglátások keresése, problémák felvetése, őtletesség jellemzi ezeket, ami erős bizalmat kelt professzori működéshez való képessegei iránt. Ilyenként emelem ki azt a szellemes ötletét, mely az emberiőldrajz egyik régen vitatott kérdését, a városi és falusi település alapidomainak elhatárolását uj módszerrel vezeti a, megoldás felé. Itt kell megemlíteni azt, is,hogy a Kogutowiczféle,Dunántul~és Kisalföld" cimüjtönyv nyers anyagának la-boratoriumi munkájában az oroszlánrészt is ő végezte s általában a tanszék húsz éven teljesített kutatási munkáiban a laboratóriumi rósz túlnyomóan a vállát terhelte és az ő szellemi produktum. Eddigi munkaköreit, oktatói munkásságát, magántanári és docensi előadásait pájyazataban adatszerűén felsorolja. Ezeket a felsorolásokat nem csak hitelesítem, hanem hozzátéve jelentenem kell. hogy mögöttük egy negyedszázados •lelkes, marasszinvonalu, kutatói és nevelői tevékenység isT van 7" Fel tűnő szorgaloin mellett kitűnő/szervező képesség, találékonyság, mely,legutóbb gyakorlati müszerisriferetén és műszerelméleti tudásán épült újításainak bemutatásakor is kiviláglott a Külön kell megemlékeznem munkálkodásénak kéziratban levő eredményeiről.Ezek
