Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. június 27., IX. rendes ülés

Prinz professzor: Az egyetemi tanszékre való alkalmasságot a bizottság kimondta. Ez a javaslattól kitűnik. Amit eletet mondtam él,Fodor professzor egy eléteti megjegyzéséhez kapcsolódik, hogy vannak szempontok, amelyeket egy Budapesten összeülő bizottság nem tud eléggé mérlegelni.

A pályázókat a bizottság tagjai ismerik, tudományos eredményeiket is .De itt másról is van szó: helyi igényekről. Tudorig hogy Mijiáltzjó profeszszor lenne. Majzonpól tudom, hogy” jó kutató, de hogy milyen tanar lenne, erre nem tudok felvilágosítást adni. Kre ízói ró Fis tudom,-hogy jó tudós, jó előadó, de hogy milyen tanár,milyen kádernevelő, arról nem tudok semmit.

v. / • ' . ! '

Dékán: Prinz professzor szerint tehát nem azért rmm mondott a. .bizottság véleményt a pályázók oktató működéséről,mert nem akart,hanem miért -nem tudott. ‘ '

Koch professzor:‘Hoynost a bizottság egyáltalán nem ismeri. Bögsch Lászlóval'mint tanárral a pestiek meg várnák elégedve, láájzon nem tanít és mint tanárról nem leheíett véleményt mondani! A tudományos munka és tudományos munkán , rkutatásra való nevelés rendkivül fontos) de fontos még az előadások minősége, s a hallgatókkal való foglalkozás is. Nevelni Í3 kell. Nem,tudom, hogyha valaki pusztán tudományos szempontból kiváló de mint tanárról, ne ismerhető róla információ, javasolható-e határozat tan az egyetemi íanari állás elnyerésére.

Koch professzor felhívja a.bizottság figyelmét, hogy a szegedi egyetemnek elsősorban oktatóra van szüksége.

, Bartucz professzor: Itt kaptunk szakvéleményt a tudományos minőségről. Bennünket érdeklő kérdés meg a pedagógiai, tanári képességről is képet kapni. ^Bogsch és Kretzói a budapesti karon előadók'és ott “többször nalloti&m róluk véleményt a kari,üléseken. Ott jó előadónak ismerik őket. A' kettő közötti különbség, talán az, hogy Kretzói inkább paleontológus,

Boga eh pedig geológus is. Kretzói inkább kutató.

Greguss professzor ugyanezt a véleményt hallotta Bogschról,a főiskolán.

0 jo pedagógusnak ismerte meg. Ugyancsak ezt .mondhatja Kiháltzról. Kind Mináltz.mind Bogsch ebből a szempontból számításba jöhet.

.Kiss professzor jól ismeri Miháltz-ot, aki 1924-ben már Szentpéteri professzor intézetében dolgozott. Mint alapos és elmélyülő kutatót hallotta

j< ” .............................. ’ ■ 1 'J

a.

el , , ^ ^ ^

a a is látszik. AFkínkásságat “honorálják, ezt fcizpnyit ia a földtani Intézeti megbízatása. Kéri Koch prof es szórt, hogy Miháltzoí mint előadót és mint nevelőt jellemezze.

Koch professzor: Kiss professzor körülbelül mag is mondta, amit tőlem kérdez. Kiss professzor azt mondta, hogy rendkivül alapos, de rendkivül lassú munkás . YégtéLenül lassú ütemben“ad tovább mindent. így a fától nem látja a hallgatóság az erdőt. Ha kissé összébb tudná fogni az anyagot, akkor spkkal több eredményt tudna elérni. Prinz prof ess zoFebben az évben beadványt adott a Karhoz az ő.oktatói munkájáról.

Prin'z professzor: A legközelebbi munkatársról van szó; én Kiháltz mellé allanék minden tekintetben, csak e,gy kifogásom, egy feltételem van. Nevezetesen, hogy Kiháltz túlságosán elfoglalja .magát“eayes olyan-szakkérdésekben, amelyek erősen elterelik őt attól, ami a tanszéknek • fi ladat a. Elhanyagolta a Földtan tanítását,- nem azérí,mintha nem volna, erre alkalmas,és nem volna, tehetsége hozzá, de kevés időt szentel rá. Ez az egyetlen kétsér.m: oda tudja-e magát adni a tanszéki feladatoknak a me go Idea ár avagy peng a kutató intézetek mechanikus feladatainak a. megoldását fogja-e majd