Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. június 4., IV. rendkívüli ülés

pithatjuk, hogy az összefoghatatlan évfolyamokból a hallgatók csoportokra osztásával igen egészséges kollektíváink alakultak ki. A kollokvium után örültek a csoport eredményének és külön egymás eredményének.

Budó professzor: A vizsgalapok kérdésével kapcsolatosan megemlíti, hogy Heine Magdolnától a 'Tanulmányi Osztály előadójától intézete azt a tájékoztatást kapta, hogy mivel a tematika úgyis ismeretes a hallgatók előtt, elég a kérdéseket helyben megadni. Helyes volt-e ez az eljárás?

Dékán: Lényeg az, hogy a tanszékvezető tájékozva legyen az előadók által összeállított kérdésekről.

Dékán ismerteti az egyetemi felvételi vizsgákat szabályozó K.M. rendeletet. A felvételi vizsgák julius 15-ig tartanak. Ennek a rendelet, nek pontosabban kellene körvonalazni egyes szempontokat.

Kalmárné közli, hogy Burányi János tájékoztatása szerint magyarból, matematikából és fizikából lesz felvételi vizsga, minden szakon. Bővebb rendelkezés még ezután fog érkezni a K.M.-tői.

Rádi főelőadó ezt a hirt megerősíti.

Dékán: Örömmel állapítja meg, hogy a felvételi vizsgák ilyen formája bizonyos mértékig lehetőséget nyújt a szelektálásra.

Rédei professzor: Érinti-e a felvételi vizsga a szakérettségiseket?

Dékán: A szakérettségisek már az érettségin elbíráltatnak abból a szempontból, hogy közülök ki alkalmas egyetemi tanulmányok folytatására. Akik elégségesen érnék, azokat nem irányítják egyetemre, hanem a dolgozók iskolája magasabb osztályúba.

Rédei professzor: Ez önmagában véve még nem biztosítja a jó kiválasztást, mert a szakérettségisek osztályozása a múltban nem volt elég reális,

Budó professzor: A matematika és fizika vizsga minden szakos felvételénél szükséges ? Nem lesz ez majd valami automatikus,dolog és felesleges időveszteség ?

Rádi főelőadó: Az egyes hallgatóknál csak azt kell vizsgálni, vájjon képes lesz majd arra, hogy a választott szakján eléjetáruló matematikai, vagy fizikai problémákat megoldja.

Budó professzor: Nehéz kérdés elvágni valakit az általa választott szaktól fizikai és matematikai kérdések nem tudása miatt. Nagyon jól beválhat valaki saját szakán, ha a matematikát és fizikát nem is a legjobban tudja.

Rádi főelőadó: A cél az, hogy ezeken a vizsgákon azokat szűrjük ki, akik matematika és fizika ismereteik hiánya miatt biztosan nem fogják birni a szak anyagát. /

Rédei professzor: Kivonatos lenne, ha a felvételi vizsgákon a szakérettségiseket fogalmazásból vizsgáztatnák.

Prinz professzor: Csatlakozik Rédei professzor véleményéhez, a maga . részéről is indokoltnak tartja a szakérettségis hallgatók vizsgáztatását fogalmazásból, mert van olyan hallgató, aki az általa elbírált pályamunkát szakszempontbol kirúgastalamal irta meg, de a helyesírási hibák hemzsegnek benne.