Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. május 6., VIII. rendes ülés
4. ISS által irt jegyzetet, használják, ott a jegyzettel való ellátás kifogástalan. Sajnálattal mutatott rá az Intézet minden egyes tagja, elsősorban Prinz professzor, hogy az Intézet könyvtárát a hallgatóság úgyszólván egyáltalában nem veszi igénybe. II. Tudományos munka kérdései. Az Intézetnek az Akadémia második osztályától 7 témája van, ezenkívül még két biológia irányú témán is dolgoznak. A Bizottság megállapította, hogy a témákat részlettémákra tagolva osztották ki az Intézet tagjai között. Minden egyes intézeti tag a saját szektorában végzi a számára kiadott munkát, de egyesek /pálmai,! liás, Kiss/ nem látják mindég tisztán a célt, szektoruknak viszonyát a téma egészéhez, útbaigazítást restéinek kérni, igy, saját szavaik szerint, igen gyakran egyhelyben, topognak, munkájuk nem megy mindég a kivánt iramban. Pálmai eredményeinek nem mindég kielégítő voltát, mint már előbb is jeleztük, oktatási vonalon való túlterheltségével is indokolja, de hivatkozik arra is, hogy a gyakorlati metodikában járatlan és csak legújabb időkben küldötték tapasztalatcserére, hogy a járatlanságát felszámolja. Prinz professzor maga is elismeri, hogy a terepmunkába tényleg nem vezette be Pálmait, azonban, mint erről a Bizottság maga is meggyőződött, oly alapos és részletes instrukciókkal látta el, hogy ezek alapján a terepen való munkát, kis jóakarattal, nem lett volna nehéz elsajátítania. Wagner docens állitása szerint az Intézet tagjai között fennálló ellentétek miatt igyekezett teljesen szeparálni az egyes kutatókat olymódon, hogy mindegyik teljesen elszigetelt témarészt kapott, egy-egy átfogó kérdés részletkérdését. Hibásnak érzi magát abban, hogy a témák irányítása tényleg nem elég egységes és hogy egyesek, igy pl. Éliás Rozália is, kezdetben nem kaptak kellő irányítást. A témák szintézisét Prinz professzor és ő végzi. Nagyon hibáztatja a Bizottság, hogy az intézeti tagok a részükről beadott részletmunkából az Akadémia részére készített összesítést, valamint az erre érkezett megjegyzéseket nem ismerik, úgy, hogy végeredményben az Intézet tagjai részletmunkájuk szintézisével nincsenek tisztában, ami munkakedvüket távolról sem fokozza. A Bizottság a tudományos kutatás terén is abban látja a főhibát, hogy a témák egységét az Intézet tagjai intézeti gyűléseken nem beszélték át, a témák elosztása nem valamennyi tag jelenlétében történt és ami a legnagyobb baj, az analizis kihozta eredményekből leszűrt végeredményeket az intézeti gyűléseken az egyes kutatókkal, illetve a kutatásban résztvett valamennyi taggal nem ismertették. így aztán nem csoda, ha az Intézet tagjai a fától nem látva az erdőt, nem látva saját munkájuk célját, illetve eredményét, kedvüket vesztették. Mindezen hibák ellenére az Intézet tudományos téren elért eredményei igen jók. Az Akadémia az Intézet multévi jelentését nagyon kedve—