Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. március 27., VII. rendes ülés
Párkányi László gimnáziumi tanár, gyakorlp-v§zetq 1-anár megjegyzései a IV.eves hallgatók gyakorló tanításainak kiertekelesehez és a III. éves hallgatók hospitálásaihoz. /Párkányi betegsége miatt Bakos Tibor előtt elmondott megjegyzések feljegyzése./ ad l./ Az egyetemi szaktárgyi oktatás mennyiben készítette fel a tanárjelölteket az eredményes középiskolai munkára: A fizikában az egyetemi szaktárgyi oktatás felöleli a középiskolai anyagot is. ad 2./ Az egyetemi pedagógiai oktatás /pedagógiai és módszettani előadások/ /mennyiben készítette elő a hallgatókat a középiskolai munkára ?- Minden tárgy és különösen a természettudományi tárgyak nem utolsó sorban szolgaija a materialista világnézet kialakításának kérdését. Ha már tudván az oktatás azon, hogy az egyes órákon mintegy hajuknál fogva előrángatott idézeteken, példákon keresztül akarná,megvalósítani az ideológiai oktatást. Ma mar nemcsak egyes órákon példákat ad, hanem arra törekszik, hogy az anyag felépítésében nyilvánuljon meg a dialektikus materialista szempont, alvilág egysége lát3zódjon, pl. a mechanika és az elektromosság fejezeteit egymásra utalva építik ki /áramlási azonossagpk/, és igy^érzékeltetik, hogy,az anyagi világ legkülönbözőbb területéin a jelenségek ugyanazon törvényszerűség szerint zajlanak le. - A jelenlegi hospitálási módszernél, ,ahol a jelölt csali kiszakított órátlát a tanitasból, a tanításnak éppen ezeket a vonatkozásait nem érzékelhetik kellőleg a: hallgatók, mert ezek a tanításnak csak hosszabb folyama alatt láthatok meg. ^tekintetben hézagpótló szerepe van a módszertani, előadásoknak, amelyek ezeket,a szempontokat kelloleg feltárják és részletezik. - A hallgatóság létszámnövekedését nyomonkövetve az intézetek felszerelésének cővitesekor a középiskolai oktatás igényeit is mindig figyelembe kell venni. ad 3./ Hogyan foglalkoztak a tanárjelöltekkel a középiskolában ? - A gyakorlók Ids létszama lehetővé telte a velük való elmélyülő egyéni foglalkozást. Többször zavaró,az ónban, hogy a vezetőtanár az erre a célra a kisebb rendszeres óraszámmal biztosított időt,mégsem tudia kihasználni, mert alkalomszerig helyettesítésre való beosztások,,kirendelések a látszólag, lyukas órákban a, tervbevett,ilyen foglalkozásokat meghiúsítják, vagy máskorra halasztják. Az általános eredmény szempontjából ez sem lényegtelen s zempont.“ ad 4./ Milyen volt a tanárjelöltek magatartása, nevelőmunkája ? Magatartásuk öntudatos, fegyelmezett, komoly volt, nevelő munkájuk jószandóku. A vezetőtanár tanácsait megszívlelték,fejlődőképeseknek mutatkoztak. ft. sz.melléklet a jegyzőkönyv lljjpont.iához. Másolat. ad 5./ Milyen volt a tanárjelöltek fegyelme ? A IV.,évesek jól felkészültek, sőt az” iskola egyéb tennivalóiban is önként segítséget nyujtoitak/más fizikai órák előkészítése/. - A III.évesek hospitálásaival kapcsolatban itt jegyezhető meg, hogy egyesek minden alkalommal,pontosan megjelennek, • a nagy'átlagnál egesz eddigi időszakban 1-2 hiányzás fordult elő, - ezzel szemben Duxné Hág1/ Ka talán, az egész eddigi időszakban mindössze egy alkalommal vett részt hospitáláson. ad 6./ Milyen a tanárjelöltek ideológiai, politikai felkészültsége, hogyan tükröződött ez munkájukban ? - Tanitasmk sugározta a dialektikus materialista felfogást. ad 7./ A tanárjelöltek hivatástudata. - Sie in te , középiskolákhoz óhajtottak kerülni végzésük utánra, de az egyetemi intézeti, üzemi beosztások lehetőségei nyomán újabban ezek felé kívánkoznak, többnyire mégis oktatói munkára. ad 8./ Egyéb megjegyzések: — A másolat hiteléül: Szeged,1952. április hó 1.-én. V t • / iro.
