Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. március 27., VII. rendes ülés
' A IV. éves biológus hallgatók hospitálásának és gyakorlótanításának kiértékelése . A biológus tanárjelöltek biológiából / Radnóti gimn., Szegedi Tanitónőképző/ és földrajzból/Radnóti gimn. Tömörkényi leánygimn./ hospitáltak és végeztek gyakorlótanítást. Az egyetemi tanterv bőséges szakmai tudás lehetőségét nyújtja a hallgatók részére. Az iskolai pedagógiai vonás azonban kevés. Az egyetemi szakórák az első évtől kezdve tudományos, kutatói szempontokból közlik az ismereteket. A tudásanyaghoz kapcsolható nevelői célkitűzések elejétől kezdve hiányoznak. A hiányt az utolsó év módszertani órája igyekszik pótolni. A tudós és nevelőképzés egybeolvadása a középiskolai gyakorlat alatt nagymértékű átértékelést tesz szükségessé minden egyes hallgató számára. Az utolsó pillanatban - a IV. év végén - váratlanul felbukkanó nehézség, vagyis az egyetemi fenti céllal elsajátított tudásanyagnak a nevelői oktatásra való átformálása igen sok jelöltet eltérit a tanári pályától. Legtöbben intézetnél, egyetemen szeretnének maradni. A módszertani előadások kellő elméleti alapot nyújtanak. Gyakorlati végrehajtásukra azonban nincs idő a rövid, 4-6 órás gyakorlás alatt. Még a kezdeti stádiumig sem jutnak el a módszerek eredményeinek kiértékelésében. Nincs idejük lemérni tanításuk eredményét, nincs idejük azt önállóan értékelni. Az iskolai megbeszélések munkatársi alapon folytak. Órák elején előkészítő tájékoztatások, utána kiértékelő megbeszélések folytak. Utóbbi a jelölt feljegyzésének, megfigyeléseinek figyelemmel tartásával történt. Alkalmuk volt más tárgyakat', különböző tanároknál látogatni,hogy a tárgyakhoz simuló módszereket is megfigyeljék, összehasonlításokat tehettek a tananyag típusainak tanítási módszerei között. Részt-^vettek az idő szűk keretein belül a szertári munkákban, osztályfőnöki teendőkben, irodai munkákban és családlátogatásokon. A szakvezető tanárok minden egyes óra felépítését részletesen megbeszélték, véleményüknek helytadtak, elképzeléseiket saját tanításukban kellő figyelemre méltatták. Figyelmüket kiemelő módszerrel az osztályfoglalkoztatásra, fegyelmezésre, majd gyengékkel való foglalkoztatásra a magyarázatok illusztrálásaként alkalomadtán felhívták. A jelöltek magatartása komoly, a tanulók felé tekintélyt érdemlő, a tanári kar felé kollégiális volt. Kivétel nélkül jósziwel fogadták a vezető minden tanácsát és útmutatását, sőt azt maguk is kiérték. Minden tekinv tetben példaszerű, kifogástalan magatartást tanúsítottak. Nevelői munkájuk támogatásra szorult. Gyakorló óráikon önmagukkal, az anyag átadásával voltak elfoglalva. Komoly nevelési akaratuk azonban itt is meglátszott. Pontosak voltak az időpontok betartásában, a munkafeladatok elvégzésében. Hiányzás, késés nem fordult elő. Ideológiailag jól felkészültek. Tudatosan alkalmazták azt a fontos nevelői elvet, hogy a politikai képzést nem a szaktárgyon túlmenően,azon kivül kell nyújtani, hanem az átértékelt szakismereten keresztül alakítjuk ki növendékeinkben a természettudományos világnézetet. A tanári munka iránt gyakorlati idejükben lelkesedtek. Mégis mindössze 2-3 készül a tanári pályára. A többiek, jelenleg is intézeti tagok és az egyetemnél, vagy más tudományos intézménynél szeretnének elhelyezkedni. ?• «».melléklet a jegyzőkönyv 113* pontjához.
