Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. március 27., VII. rendes ülés
á Szervetlen és analitikai Kémiai Intézet középponti kutatási iránya az oxigénmolekula reakcióképességének ésmechanizmusának vizsgálata. A kísérletek jelenleg még modell anyagokon történnek, a gyakorlattal való kapcsolatra csak később kerülhet sor, de már eddig is egy igen fontos elméleti eredményhez a gyökstabilizáció felismeréséhez vezettek el. A kinetikai kutatások, a kémiai folyamatok részleteinek tisztázását és az átváltozások kézbentartását hivatottak biztosítani. Ugyanezt a célt szolgálják az igen kiterjedt reakciókinetikai számítások is. A gyakorlattal való kapcsolat a folyamatoknak ezen alapon való befolyásolhatóságában fog megnyilvánulni. Az intézet analitikai irányú kutató munkájának célja általános érvényű módszereknek a kidolgozása, amelyek pontosabbak, gyorsabbak, és olcsóbbak az eddigi eljárásoknál. Az egyes gyakorlati problémákra való alkalmazást az intézet rendszerint az üzemi laboratóriumokra bizza. A Szerves Kémiai Intézet tudományos munkássága a szerkezeti kutatások éspedig különlegesen a térszerkezeti kutatások problémája körül csoportosul, de emellett a műanyag és a gyógyszer iparral kapcsolatos szintézisek is folyamatban vannak a tanszéken. A mai szerves kémia területén alig lehet egy elvontabb és nagyobb elméleti jelentőségű kutatást elkép zelni, mint a térszerkezet kutatása, tízeknek eredményeiből leszűrt megállapítások elméleti Útmutatásul szolgálhatnak további reakciók kialaki tására. Mégis az intézet idevágó eredményein alapulnak a közelmúlt különböző gyógyszer szintézisei és az első magyar antibiotikum szintézis, a kloromicetin előállítása* A Kísérleti Fizikai Intézet tudományos kutatása három csoport müködésékörül alakult ki. Ezen csoportok egymástól látszólag távol eső témaköreit összekapcsolja az intézet vezetőjének, Budó professzornak a molekulák fizikájára vonatkozó kutatási iránya. Az első csoport a félvezetőket és ezekben a belső fotoeffektusokat vizsgálja és a szilícium kristályokra vonatkozó megállapítások az iparban is hasznosithatők lehetnek. A második csoport a foszfor abszorpciós vizsgálatával foglalkozik. tíz a legkülönbözőbb irányokban van kapcsolatban a molekulák fizikájával. A harmadik csoport a különböző fémek közötti kontakt potenciál és az oxidációk időbeli lefolyását vizsgálja. Bár az intézet vezetője nem régen vette át a tanszéket és azóta is a kutató munkának számos nehézsége és az oktató feladatok ellátásával kellett megküzdenie, mégis megállapítható, hogy a Kísérleti Fizikai Intézetben élénk tudományos ' munka folyik. Az Elméleti Fizikai Intézet egyik kutatási iránya, amely a kritikus állapotoknak a statisztikus mechanikai eszközökkel történő jellemzésére vonatkozott, Széli professzornak tragikus halálával megszűnt. A másik kutatási irány Pauncz Kezső docens vezetésével kvantumkémiai vizsgá latokat folytat. A kémia számos területén a fejlődés ma már odáig jutott, hogy a problémák továbbvitele csakis a kvantummechanika eredményeinek felhasználásával lehetséges. Éppen ezért igen nagyra értékelendő az a segítség, amelyet az Elméleti Fizikai Intézet a különböző kémiai intézeteknek problémáik megoldásánál nyújt. A matematikai tanszékek problémái a három vezető professzornak a kutatási területei korul csoportosulnak. Kollektiv kidolgozásra itt kevésbbé van lehetőség, de a problémák felvetésénél előkészítésénél itt is nagyon hasznos együttműködés alakul ki a Bolyai 1ntézet tagjai között. Rédei professzor munkaterülete az algebra körébe vág és munkatársaival együtt csoport-elméleti kutatásokat végez. Bzőkefaivi-flfagy Béla továbbfolytatja a kvantummechanikai perturbáció számítás matematikai megalapozására vonatkozó vizsgálatait és mind percizebb matematikai alapvetésre és általánosításra törekszik. A Kalmár professzor körül kialakult kutató kör a matematikai logikának a problémáival fog
