Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1951. december 21., IV. rendes ülés

Szőke falvi-Nagy Béla professzor indítványozza, hogy a demonstrációk eredmenye, legal ab babban ä mértékben vó tessék figyelembe, hogy 5-ös kolloquiutni érdemjegyet csak a>z kaphat, akinek a demonstrációi általában 3-asra, vagy' enne! jobban sikerültek. Hasonlóan 4-es érdemjegyhez legalább

2-es demonstráció átlagot követelünk meg.

Ha a vizsgaeredmény és a félévi eredmények között feltűnő az. elkentét, úgy ennek oka kiderítendő. Ka az.eredmény a félév alattihoz kéae3t erősen javult, ami lelkiismeretes vizsgára készülésre1 val 1, úgy ez a jelölt javára írandó. A vizsgáztatónak sermiiképen sem szabad túlzottan enyhén ítélni. de a hallgatóság nagy átlagánál túlzott követelményekkel sem léphet fel. Előző esetben komoly talonná teszi a vizsgát, utóbbiban elriasztja a hallgatóságot. Nem lehet például egy magában lényegtelen részletkérdésben megakadni, nem szabad lexikális adatok „ rozusan követelni. A súlyt az anyag át érté sér sének. meglátására, a tanultak alkalmazni tudására kell fektetni

Meg kell itt említsem Kalmár professzor társamnak a vi z sráz tat ás mods z erével kapcsolatban fölmerült speciális kérdéseit, /olvasandó az átiratból/

Jo, oktato munka, lelkiismeretes folyamatos tanulás és jól megszervezett vizsga .esetében a siker teljes reményével vehetjük fel a harcot a lemgrzsolodas veszélyé ellen .és ez minden oktatónak .es hallgatónak egyformán kötelessége, .hiszen hálánkat népünknek a tudomány, a művelődés érdekében hozott nagy áldozataiért ezen az utón mutathatjuk csak'ki.

Dr.Koch Sándor s.k.

6. sz.me Hók leihez

Más o lat.

Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete Szeged,Táncsics Mihály-u.2. Tele

fon: 46-57.------Tárgy; Viz3gamódszerek kérdésé.-■-----Hiv.sz.: 5/1951.TIK.

Mell.:- .

Dr.Koch Sándor egyetemi tanár urnák,

Szeged.

Professzor Urí

4

c t

A dékán ur felszólítására a vizsgamód szerek kérdésében löm Professzor Úrral.

az alábbiakat köz

Analízis I. és Analízis II.-bői évek óta úgy szoktam vizsgáztatni»hpgy 4-3 hallgatónak előre kiadok Írásban két-két feladatot, amelyekre legalább fél óra gondolkodás! időt fordíthatna]!, ez azonban az előző kollokváló feleleté he IT elhúzódása miatt sokszor jelentős mértékben megnövekszik. A gondolkodási idő alatt a hallgatók átgondolhatják a feládátok megoldását, sőt Írásban teljesen ki is dolgozhatják azokat. A csalás lehetőségét úgy igyekszem kiküszöbölni, hogy ezeket a. hallgatókat az első padsorba, ültetem, .a_ második.padsor üres, a harmadik padsorban magam ülök, a kollokviumok végighallgatása végett benn tartózkodó hallgatók pedig mögptteag ülnek. A gondolkodási idő leheltével, vagy amikor a kollokváló sorra kerül, a kollokváló a táblánál elmondja, hogyan oldotta meg a feladatpkat. A hibákat egyesült erővel kijavítjuk,utána kap egy vagy két elméleti kérdést is.

Ezzel a módszerrel rendszerint sikerül a hallgató felkészültséget es feladatmegoldó készségét jól megái lapítanom. Nehézséget okoz azonban az, hogy a* ; hallgatóknak kb. 50 százaléka olyan lassan szamot, hogy sokszor egy órai, vary ""még hosszabb gondolkodási idő utcai több mint félórát eltölt a táblánál a feladat olyan részletének megoldásával, .ami a középiskolai vagy az általános iskolai anyagba tartozik'/ pl. egy zár je If elbontassál vagy agy elsőfokú egyenlet megoldásával. Minthogy elkerülhetetlen a tárgy természete- szerint/"hogy egy-egy.felső matematikai feladat megoldása közben ilyen elemi matematikai szállítások elő ne forduljanak, ezért a kollokvium idő- <