Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. december 21., IV. rendes ülés
í 121- 3 lék hasznosításának vizsgálata, jó lenne az oldott állapotban levő anyagok vegyi vizsgálata is, ehhez azonban kevesen vannak. Ez a jövő év terve. A negyedik akadémiai téma az éremétszetekben az egyes ércszemek elektrokémiai vizsgálata, ezt Gra^selly ^yul^ csinálja egyedül. Nem akadémiai témák a magyar ásványtan története, geológiai szakszótár és ásványtani szakszótár készítése* Mezősi József a Mátrában folytatott geológiai vizsgálatoka t,1949- ben Reósk, 195o-ben Párád, Kékes, 1951-ben a Gallya tető pásztói pészén dolgozott* Célja a Mátra kőzettani térképeinek javítása és hasznosítható ásványok kutatása. Kékes oldalában riolitot tálált. Grasselly Gyula az ércvizsgálati eljárások tökéletesítésén dolgozik. t kai tanársegéd számolt be az »ertani intézet igazgatója helyett Tes§ak _______ _______ __ zet munkájából* Bartucz Lajos a nepvereLorlaskori koponyákkal, trepanáci “ kunság lakóinak nrtz sgála táva 1 foglalkozik. Boda László ötöd inóks a orvostanhallgató a téréseit vizsgálja mellső végtagok lzomzatának foglalkozások eves szerinti el-A földrajzi intézet munkájáról Princz Gyula professor számolt be. Intézetének adott akadémiai téma a rajonkuta^ás. Szerinte ez tudományos tájrendszertan, gyakorit ti vonatkozásokkal, főleg a tervgazdálkodás szempontjából. A rajonirozás nem önkényes fonalak meghúzásával, hanem természetes tájegységek felállításával történik, melyek a lap szerkezet és térszinjelenségek szempontjából egységet alkotnak. A $zovjetiaií-unió területét is rajonokra osztották fel, melyek a gazdasági életben játszanak szerepet. A földrajzi intézet keresi a határokat, melyek alapján szintetikus áttekintést lehetne adni. Egységes terület a Maros, Kőrös és a határ közötti terület, a Maros hozományhantja. Ezen végeztek kutatásokat, igyekeztek a felszinjeDe nségeket megállapítani és tájegységeket kirajzolni. Foglalkoztak a terület genetikájával, tektonikájával, igyekeztek kibogonni e felszín és az alapépítmény kapcsolatait. Foglalkoznak az alföld epirogen emelkedésének és süllyedésének problémájával. Az alföld süllyedése gyors Üteműnek látszik s az alföldet kitöltő üledék sokkal fiatalabb lehet, mint általában a geológusok hiszik. Az u.n. diluviumhól nagyon sok a holocaen. Ezek a folyamatok a folyókra is nagy hatással vannak. Eredményeiket egyeztetni kell a geológusok JEÉiggHÉioyáiB eredményeivel. Az egész alföldi lösz alluviélis és nem igazi lösz. Ezeket a problémákat az ásványtani és földtani intézetekkel együttműködve kellene tisztázni, mert ezek nélkül az ilföld problémáit megoldani nem lehet. A kutatásokban Pálmai Mátyás, Éliás Rozália, és Benedek Éva segítenek. Ezután Wagner Richard ismertette röviden legutóbbi kutatásait. A nyáron ao sok kiszállása folyamán'éjszakai és nappali megfigyeléseket végzett mikrokllmakutatós céljából. Egy 15o m széles erdősáv hatásait is megfigyelte. Sokat dolgozott a meteorológiai obszerva tórium fejlesztésén és uj műszereket is konstruált. A földtani intézet munkájáról Miháltz István intézetvezető számolt be. A földtani intézetek közül az ő intézetük az egyedüli, amely már régóta alföldi témával foglalkozik, a legutóbbi években gyakorlati vonatkozású vizi építkezésekkel kapcsolatos munkát végeztek. Az intézet végzi a Duna- Tisza közének földtani térképezését. Tavaly 17, az idén 12 embert tanított be ilyen térképezésre. A Duna-Tisza közét 15o km hosszúságban é3 3o m mély* ségig végigfurták. Mikor a Duna-Tisza csatornán végeztek fúrásokat, azt gondolta, hogy egy évszázadon belül nem lesz ilyen lehetőség az alföldi fúrások utján való tanulmányozására és máris sokkal nagyobb lehetősége adódott. Eddig az alföld nem volt földtanilag letérképezve. Kikisérleteite az alföld térképezésének módszerét s arra más geológusokat is megtanított. Tisztán homokból ál&ó rétegekből sikerült kirajzolni a régi medrek vonalát. Másik nagyon érdekes eredmény, hogy első Ízben sikerült fúrás alapján készült szelvényből tektonikát megállapítani. Megállapították, hogy az alföldön nem egyetlen, hanem a Duna-Tisza közti hátság közelében 6 lösz'
