Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. január 8., III. rendkívüli ülés
a rendeletre, valamint arra, hogy a sürüsoros jegyzet matematiksb an nem megtakarítást, hanem pazarlást jelent, hiszen akkor minden egyes képletet, amely nem fér el'a sorban, külön sorba kellene irni, míg a mostani másfélsoros gépelés mellett csak a tanulás szempontjából leg" fontosabb képleteket Írjuk külön sorba. Szőkefalvi -Nagy Béla professzor megjegyzi, hogy a jegyzetek nivó és „ kidolgozottság tekintetében egyetemi tankönyveket helyettesítenek. A minisztérium azzal, hogy tankönyvek helyett jegyzeteket ad ki, megtakarítja a nyomdai költséget és a szerzői dijat. Teljesen megengedhe- • tetlen ezekután, hogy még a jegyzeteken is akarnak spérolni. Budó professzor előadja, hogy nem ■ szeretné, ha az emlitett 80 oldal egészen sűrű soros jegyzettel elvennék a hallgatók kedvét a tanulástól. A stencilek árát inkább megtérítené. Tüdős Disz kiküldött hivatkozik arra, hegy a.hallgatók már rátértek a fejlettebb tanulásra, és a jegyzetekbe jeleket tesznek, aláhúzásokat eszközölnek. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy hely álljon rendelkezésükre. Másrészt a sürüsoros gépelés igen fárasztja tanulás közben a hallgatókat . • • i , % ' ( i . „ . .. Greguss professzor felhívja a figyelmet arra, hogy a jegyzetiroda jobban ügyeljen a lehúzásokra, egyes lapok olvashat at la: ok, a nevek elmos ódottak. Ábrahám. professzor megjegyzi, hogy a Kalmár professzor által emlitett rendelkezés, amely a sürü sorban való gépelést tilalmazza, Budai aláírásával érkezett le. Most is arra hivatkozik, hogy az I. éves hallgatók jegyzete nagyon szép, a II. éveseké már nem. Sánta jegyzetirodavezetö előadja, hogy a jegyzetirodát szeptemberben állították fel. Akkor államosították a stancilkészitő vállalatokat is. Akkor a stencilek minősége átmenetileg nagyon rossz lett. Ezt közölték is az illetékesekkel. Azóta ez megváltozott. Greguss professzor először adta be jegyzetét és ezt rossz minőségű stencilre gépelték. A többi professzor már jobb jegyzeteket kapott. Budó professzor kérdezi, hogy a 80 oldalas jegyzetet el lehet-e készíteni. Sánta irodavezető azt válaszolja, hogy felterjesztést kell tenni a VKM- hez a gépelés engedélyezése iránt. r Dékán is kéri, hogy a jegyzetiroda készítse el újra a 80 oldalas jegyzetet . Budó professzor kéri, hegy a jegyzetben az ábrákat berajzoló intézeti alkalmazottak oldalanként "1-2 for‘int díjazásban részesüljenek. , . ■ < 4. ' j -Sánta irodavezető előadja, hogy a minisztériumnak van egy rendelete, amely szerint ^az ábrákért intézeti embereknek dijazástadni nem lehet. Á jegyzetirodának van embere, aki az ábrákat berajzolja. Greguss professzor kérdezi, van-e lehetőség arra, hogy intézete 4-5 jegyzetet kapjon, ha papirt ad érte. Kar már professzor javasolja, felterjesztésben kérje a Kar az intézeti alkalmazottak d Íjazás át .Hivatkozzunk arra, hogy a professzorok jegyzeteket Írnak, de nem tartanak igényt a díjazásra, megbízott előadásaik
