Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1950. december 12., IV. rendes ülés

- 8 -véli,

elhelyezik őket. Ugyj hogy az asszisztencia közül a zoka t, akiket kandidátusnak átminősítenek,nem fogjak jelenlegi munkahelyükről elhelyezni.

Uey látszik hogy a bizonytalanság- csökkentette az aspiránsok számát. Kérdezi, hogy ezzel kapcsolatban van-e valakinek hozzászólása.

Koch professzor kérdezi, hogy ha legjobb asszisztenseink itt maradnak mint aspiránsok, akkor igénybe vehet jük-e őket intézeti munkára.

Dékán úgy véli, helyesebb lett volna előbb az aspiráns vezetőket kijelölni.

Kalmár professzor azt gondo Íja,hogy azért nem Jelölték ki az aspiráns vezetőket, mert nem tudták.hogy hői lesznek pályázok, Az aspiránssá váló asszisztensek állása felszabadul, be lehet tölteni. Azt hiszi,hogy ezt az áldozatot meg kell hozni jövőbeni kádereink kiképzése érdekeben és nem szabad okét/visszatartani. A jövőben egyetemre jövő hallgatóknak is joga van jó kiképzésre.

t

Budó professzor megjegyzi, Koch professzor említette,hogy a legjobb aszszisztensei je lentkeztek ,a kiképzésre. Nem tud ja,hogy az idősebbeknek, , akik már dolgozik tudományosan* érdeme s-e erre le lenike znie mert ők mar a rendeletben előirt 3 év nélkül is megkaphatnák ezt a címet. A maga részéről úgy értelmezte a rendeletet, hogy inkább csak fiatalabb munkatársak jelentkezzenek.

t 1

Fodor prof esszor e lőad ja, hogy az ^spiráns rendeletnek az a célja, hogy^ magasabb képzést adton’, mint a régi doktorátusi kiképzés. Az ő intézetében két. idősebb asszisztens is betadta pályázatát. /Ízt hiszi, hogy Koch professzornál nem kellene az asszisztencia^özül oályázni, de esetleg az ország más^részéről kaphatna majd aspiránst. Valóban nehézséget jelent az intéze't számára, ha nincsen utánpótlása, akkor hiába kapna uj állást.

r *

Kőszegi professzor az iránt érdeklőd ik,hogy nem volna-e mód arra,hogy valaki hivatalosan megtartaná asszisztensi állását és e me Llett aspiráns is lehetne. Kérdezi, hogy ezzel kapcsolatban mi a Kar véleménye."

Dékán azt hiszi, hogy ez a mostani első határidő nem zárja le véglegesen ezt a kérdést. Jgy véli. hogy lesznek újabb határidők, amikor lehet újra pályázni és akkor aztán mindenki sajat felfoeása szerint dönthet arról, hogy palyazik-e.

Kalmár professzornak az a kérése, hogy ne beszéljünk le senkit az aspirantu rára való pályázatról,aki szakmai es politikai’szempontból megfelel.

Dékán kijelenti, hogy a pályázat ilyen módon történt kiírását csak azért biralta.mert véleménye szerint nem tudtunk kellő, eredményes propagandát kifejten i.

Kalmár professzor kérdezi, ki terjessze fel a pálvázatokat.

Dékán szerint a tanszékvezető. Annakidején az átiratban az volt hogy a személyzeti osztályon kell beadni a kéréseket és ennek átküldeni a dékánhoz.

Miháltz tanszékvezető-helyettes kérdezi hogy szabályos-e az olyan pályázás, ha. az illető egyenesen a személyzeti osztálynál adja be a pályázatát.

Kar szerint a pályázatok beadásánál a szolgálati utat be kell tartani.

^®kán jelenti, hogy folyó hó 5.-én a VKM. Egyetemi Főosztálya az összes rektorok es „dékánok részvételével értekezletet tartott, amelynek tárgysorozatán első pontként szerepelt a jelen tanfélév végén leteendő kolloKvi-