Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. június 20., VI. rendkívüli ülés

»

arra la ügyeljünk, hogy ne legyen esetleg a hallgatóknak olyan szabadidejük, amivel nem tudnak mit kezdeni«

Kalmár professzor megjegyzi, hogy a rendelkezésre állé érákat szükség szerint tanulókörökre fogják fordítani. Javasolja, hogy egy szigorlatnak csak egy címe legyen áa ne legyen az a részlettárgyak felsorolása« Végül bejelenti, hogy a bizottság örömmel üdvözölte a rendeletnek azt a részét, amely módot ad arra, hogy a felső éven is megoldjuk a túlterhelést.

Rédei professzor megemlíti, hogy a bizottsági tárgyaláson nem gondolt arra, hogy a munkát bizonyos átmeneti Intézkedésekre is kiterjessze, ezért ilyen osak részben szerepel. Elmondja, hogy a múlt tantervben az Algebra és Számelmélet előadására nagyon kicsi érászén jutott. Szükségesnek látná a II.éves hallgatók számára egy heti 2 óráé kiegészítő előadás beiktatásét Algebrából és Számelméletből.

Kalmár professzor ezt feleslegesnek.tartja, mert a II.évesek egy teljes kollégiumot kapnak, he a szegedi tervet fogadják el. Az óraszámemelése» kiegészítő előadásra - véleménye szerint - nincsen szükség.

Sédéi professzor megjegyzi, hogyha nem a szegedi tervet fogadják el, szükségesnek látja, hogy ezzel a kérdéssel a Kar később foglalkozzon.

Cseh István miniszteri kiküldött elmondja, hogy mi lesz a menete ennek a javaslatnak. A minisztérium kiadta az irányelveket és egy tervezetet, hogy legyen a bizottságok kezében'tárgyalási alap* Megszabott a Természettudományi Karok részére maximálisan 36 óraszámot, amit csak szükség esetén kell betölteni. A leküldött tervezeteket az elbírálás után a javaslatokkal és észrevételekkel az Országos Bizottság fogja Összeegyeztetni. Kéri a Kar tagjait, hogy minden szak képviselőjéül jelöljenek ki egy-egy professzort, aki ismeri az azzal kapcsolatos ügyeket. Kéri továbbá, hogy a minisztérium által megadott irányelveket a szegedi bizottságok ispróbálják betartani. A szakosítás nehéz probléma, amit lehet, hogy esek papíron tudunk megvalósítani, de a gyakorlatban nem.

Úgy látja, hogy az albizottságban nem alakult ki egységes vélemény, nem tudja, hogy itt hogyan fogják képviselni az érdekeket. Megállapítja, hogy elmaradt a régi kiképzéssel kapcsolatos jelentés.

Kalmár professzor elmondja, hogy az I. és II.évben az uj, a III. és IV.évben a régi kiképzés szerint végeznek a hallgatók.

Széli professzor a kémia-fizikai albizottság javaslatát a következőkben terjeszti a Kar elé»

/Lásd 3*sz.mellékletet/

Kooh professzor a kémia-fizika szakon az Ásványtanból mind az elméletet, mind a gyakorlatot kevésnek tartja.

Cseh miniszteri kiküldött javasolja, hogy a kémia-fizika szaknál az ásványtant és a földtant Kooh professzor képviselje a budapesti tárgyalásokon.

Kalmár professzor felveti a kérdést, hogy a fizikus professzorok a matematika óraszámát elegendőnek tartják-e.

Budó professzor megjegyzi, hogy mindenesetre lesznek olyan részek, amit osak később fognak megérteni, de az nem olyan lényeges.

Cseh miniszteri kiküldött megjegyzi, hogy eldöntötték, hogy a Természettudományi Karon milyen képzések lesznek, itt kémia tanárképzésről van azé, nem pedig kémia-fizika szakos tanárról. A kiegészítő szak csak arra szolgál, hogy a tanár iskolai óraszámát esetleg kitöltse.