Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. május 22., VIII. rendes ülés
* 13 JLoo üzsfcó professzor Kiss -professzorral. - mint társbírálóval * készített javaslatát a következőkben terjeszti elé: " U A ßodepsteio jeligéjű» "üfcy komplex reakoióméphanimug aporoxiad* dija" c. palyaminka a Kiártnonoxid termikus baaláa^nak kinetikai elemzésé^ adja, Jlz egyik alilirott fciraló által felállított reake ió a áléira ki* számolásával kapcsolatban nagy matematikai felkészültségről tess tanafcfeof;sagot. A számolások eredményeKépen kapott görbék a kísérleti adatokat igen jól megközelítik. A számított és kis éri etil er talált értékek jó egy®* soo e a kiindulási elvek helyes megválasztása mellett szó lmok* A probléma matematikai kezelése korul mutatott ügyességéért és felkészü Listáért fölemelt palyadijre. tartjuk érdemesnek. jatszasa miatt eddig a kísérleti vizsgálat szólnám nem volt hozzáférhető. u wfl 1 trf}Mvit*i!/ f í/ 4 mAVi v«/i n»i /«vl/uyiA n rr b ib ni»Ab ni a nsodiraa paljrsEunkonak igen nagy érdeme az, hogy kik isér Le teste azokat a mérési ~ inak, lantsának, eériumnak, feltételeket, as elvek mellett az aluminiúmnl nak és az erciumnsk a polárosom ja felvető, edig az egyes elektronátmenetek problémáját m . A polarogjrammqk analízise en több, igen plauzibilis metálllpitáshoz jutFI ^fyaxainkat a* ten ne rejlő újszerű Kísérleti eredményat miatt felemelt pályadijra tartjuk érdemesnek. 3. A rádiómé tér "pH 22" jeligéjű ás a "Perszulfát-ion oxidáló képességéről" c. pályamunka a szervetlen kémiának egyik, jelenleg világszerte a kutatás középpontjában álló kérdésével, a re is zu If át-ion oxidálj hatá^á, val foglalkozik, es as$ a fontos megállapítást teszi, hogy a perszu if útnak magénak nincs oxidációs potenciálja."csak a teelole keletkezett Oarosavnak. A pályamunka igen értékes adatokat közöl a Caro-aav oxidáló ké. peaségere vonatkozóan és első Ízben cári meg kísérleti le; ;aro-sav redox i n. potenciálját, dzen alapvető ssóofaktor eisőizbem megállási tás a miatt a pályamunkát felerielt palyadijra tartjuk érdemesnek. 4, Az "Ezüst" jeligéjű, "Adatok az ezüstöm lót tennikus bomlásának vizsga látáshoz" c. palvaminka a űzervetlen és Analitikai Kémiai Intézet akadémiai témák óraiak szilárd fázisban lejátszódó reakció problémájúnak egy fontos rész létkérdését dolgpzta ki. A pályázó ,aunk&jubah. leírja, hogy hogyan jutott el az ezüstoxaTat tennikus bomlásának reprodukálható reale iókipetikai értékeihez. Eredményei alapján remélhető, hogy ez a kísérleti irány a jövőben nagyobb léptekkel haladhat előre* A dől csatban iefetetett nagy kísérleti" anyagra való tekintettel a munkát palyadijra tartjuk Órd3KBuK8k • 5. A "37107" -es jeligéjű "íízüstoxalát termikus bomlása szilárd fázisban* c. pályamunka az előbb omlitett témakörnek egy további részleté^ dolgozza fel, éspedig a különböző id^ren gazoknak és ezek különböző nyomásának' a boraióa sebességére való hatását méri meg. Kiféri®ti adatai, ugyancsak elősegítvén a téma általános me'oldását, a munkát palyadijra teszik érdemessé. 6. A “Wémer* jeligéjű "Komplex reakciók analitikai alkalmazása” c. pélya.r munka az analitikai kémia egyik modem irányzatának kidoigpzoa&hos, a komplex vegyüieteknek a kémiai analiziafcep való alkalmazásához járul hozzá.A probléma különböző irtnv felvetése utón kísérleti adatokat közöl az alumi. nium motelt ár ozás ára a rluoridos és az oxalátos komplexen keresetül* továbbá a'belső komplexeket képző anionoknak koloriraetrias méghatarozására vonatkozóan. Itt elsősorban a foszfát és a tartarát-ion ferrirodanid segitsórével történő me tatarozásáról ir részletesebben. A módszer alkalmasnak látszik egyes savak egyraís mellett való meghatéirozására is. A nunkát palyadijra tartjuk érdemesnek.
