Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. május 22., VIII. rendes ülés
-9-•ntca falasat mtn tud adni, de valő-43Q Dékán válaszúban atgjsgysi, hogy pontos fala szánülog annyi teas mint az IJFetévben folt* Mosiásui ásóinál* 185. Jókán a lenti a tárgya o&ffiat következő pontjaként a páiyacwnkák juLa km zását.jebe és xelkéri & prés •«•sorokat« hogy javas tétéíkat terjesszék elő. Kiss professzor Szabó professzorral * ndnt társbírálóval ^készített ja* vaslatát a következőkben terjeszti elő? jü - '■fírönsted-í'óle eteiétéi i^soiáaára ,tekintése? cimü hoigpz^t szerzője az eádi. w _ > kritikailag* Dol gozatában varnak uj vizaklati irányokat ítéujeiüiő gondola tok. tekintettél, ho y kisérteti visaálatokat nets végze 11,sHorgíImi díjban ás áiofjéretcen való részesítését javasolj* "Kutatómunkával az 5-évea tervért" gálatok organikus inhibitorok vi be bevezetésként a hidrogén tulfeazülts sét adja, jlsuton a hidrogén tulfoazü vén való oldódási folvamtaínál já$s iü. "Hidrogén tuifcsEáUtség ben'1 oiraú doUojrit azarzoi tétének kritikai,áttekinti w ^nak lokale leírják 2 zott szerepét larfwaiia* A kioórletí Kar a "Brünsten**féle elmélet elmélet ígazolásáók kritikai áttekin- 1 a békéért" jelim végzett ionroakciák a* * Tuti (hiánnyal a hátéért* jetéjü pályamunkát ason^lmi díjjal és disrettGl jutalmazza* Szerző je: Hoffmann kai IV.sveö f izika-komia szakos hallgató. *Hidrq?én tuifes<ség vizsgálatok organikus inhibitorok je leniét ében” eiraLL *Kutatómunkuvai az 5 éve? tervért* jell' !ü pályojiunkat a Kar felemelt pályája! jutalmazza. ázerzöje: Solti Mily IV .éves vegyésj&allgttó. Greguss profea-aor ábreháa professzorral - mint társbírálóval - készített javas löd at a következőkben terjeszti elő: •Szerző a "Ka. forr az érc, a rossz salak kihull* jelig alatt: "Csírázás élettani vizsgál« tok & Satum stramonium orvaival'* c.problémán kísérleti alapon foglalkozik, i probléma megoldása aséyt vetődött f^i, mrt egyes nővém ok gyorsan, máaők pedig Inasabban ere Írásnak* A es irasaa a lka Imával a r^öftíéjhin az etöcspeztrauföboh, de a tanács héjában io csírázás gátló és ©lőseHtő anyagok vannak. Ksekre az sn-muakra a külső tényezők a nedvesség* a hőfríérséklet, a 3zóndioxyd és az asygon koncentráció, valamint a különböző hullámhosszú fénysugarak jelentős hatással yannak* őzekre & hatsaokülönböz^ növények tmgvai más és aás csirázaoí mechanizmussal válak. %y ilyen rész létprobléma me í ölelt® áru vállalkozott a azerzcuaki tos Kísérletek, tattszeték^taikrof0taromok alapján arra a tiegailaa Batura at iámon iuta marva i elsősorban a "Lieh thart "mag* ra a kul szólna):* sorom ______ oltásra jut, hoo vak közé tartozik a mi ?nek hőhat ásó. te érvéigyuk sötét felületi a fmy nyékül, tehat a fónvbataaa hohaláasai kombinálódik* k testé és a teamen vízáteresztő képessegénél a tograsa szerkezeté döntőbb. §•■ m
