Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1949. október 24., II. rendes ülés

kultúrájuknak magas fejlettségét elsősorban a biológiai tudományok in­tenzivebb tanításának köszönhetik.^ háború előtt hazánk középiskolái­ban a humanisztikus irányzat dominált, a mai népi demokráciákban azon­ban a biológiai tudományok mind nagyobb szerepet kapnak, a biológiai tudományok Jelentőségét a nyugati államok, de a környező democratikuB államok, igy többek között ttománia is azzal értéKeltek, hogy a biológi­át kötelező érettségi tárgynak tették meg. * Tisztelettel javasolom terjesszen a Kar a minisztériumhoz egy olyan ja­vaslatot, mely szerint a jövőben a biológia a középiskolai érettségin mint önálló és kötelező tárgy szerepeljen, fiiz az intézkedés mgyarország mezőgazdasági kultúráját nagymértékben elősegítené." Koch professzor a természettudományi irányú oktatás fejlesztésével kap­csolatban a következő javaslatot teszi: "Legnagyobb örömnél üdvözlöm azt az irányzatot, mely a múlt korszakban a középiskolákban oly nagy mértékben uralkodott humanista tárgyak mellé most egyenrangú félkent óhajtja odaállítani a tenné szét tudományi tárgya­kat. A szabad Nép október 23.-1 szamának vezércikke szintén ezenóhainak ad hangot}midőn oehatóbb te rmé szét tudományi oktatást követel,sőt a termé­szettudományokat érettségi tárgyakul akarja felvétetni. Tiltakoznom kell azonban az ellen,hogy a természettudományok alatt csak a fizikát,kémiát és ^biológiát emlegetik az említett cikkben és másutt is. Tiltakoznom kell először is a dialektikus materializmus nevében, a dia­lektika a természetet össze függő, egy séges egésznek tekint i, me iy ben az e­­gyes/tárgyak jelenségek szerveden kapcsolódik egymáshoz,függenek egymás­tól es feltétel ezik egymást. Hogy van akkor az,hogy a szervetlen világot, raeLy bázisa minden élőnek és éle'tnek^mely nem csak* támasza,de táplálóJa^ etetője is minden élőlénynek.egyszerűen nem létezőnek tekinti mert példá­ul a biológia szakos tanarjelölteknek egyetlen óra ásvány é3 kőzettant sem kell hallgatniok. Vajon az élet.ellentétben a dialektika tanításával, független-e alföldtől.honnan származott és hová pusztulta után ismét visz­­szatér anyaga? Hallottam hangsúlyozni a földtan fontosságát. Igen,a föld­tan, földünk ^fejlődésének történetének tudománya kétségtelenül igen fon­tos nem csak a biológus,de a filozófus,sőt a történészek számára is.De, kérdem van on a földtanban mi az anyagba matéria? Nem a földkéreg rétegeit felépítő kőzet és a kezeteket alkotó ásványok tömege? Amint nem~Lehet bio­lógiát,úgy nem Lehet földtant sem tanulni az alapoz anyag,az ásvány és kőzettan néLküL. A geológus hallgatók első két évenek fotantárgya az ásvány és a kőzettan,az I.szigorLatnak is ez a két tudomány a tárgya, amint geo - logusokat nem lehet ásvány és kőzettan nélküL képezni, úgy geológiát s'em Lehet néLkülök sem hallgatni,sem pedig tanítani. A fe Lhozott indokok alapján tisztelettel javas Lom, hogy a biológus szakos tanárjelöltek részére tetessék kötelezővé vagy az i.év mind kétfélében az ásvány és kőzettan heti 5-5 órában,vagy az~ első évben az ásványtan he­ti 3-3 és a II.évben a kőzettan heti 2-2 órában a hozzájuk tartózó gyakor­latokkal együtt. JavasoLom továbbá,hogy egyes lli-iV .é .biológus hallgatók az ásvány-közet-földtant főszakul választhassák." Kar a Tanulmányi Bizottság valamint tíartucz,KÍ3s Greguss és Koch profe3Z- szorok javaslataihoz hozzájárul. Greguss professzor jelenti továbbá,hogy a Tanulmányi Bizottsága követke­zőket kéri a Kartól: "Tegye a Kar Közzé hirdetmény ben, hogy a "Szociológia" c.kollégiumot minden I.éves vegye fel, a képesítő vizsgáig 2 félév szük­séges. uem számítható be ebbe a két félévbe azonban az 1938/49.tanév II, feteve előtti időben lehallgatott szociológia. " " A professzorok eíőada­- 8 -

Next

/
Thumbnails
Contents