Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. május 25., X. rendkívüli ülés

- 2 -hogy melyik, eljárásmód a legalkalmasabb a védőhatás vizsgálatára. A választott kisérle ti eljárásmódot elméleti leg megalapozza . * reszben^ia^ nya a dolgozatnak, hogy a legújabb irodalmi adatokat csak részben értéke si ti. ~ , *

Kísérleti metodikája gondos és kifogástalan. Hagy számú,_ gondosan elvégzett kísérletből'vonja le következtetéseit. KárTnogy nem vette figyelembe az oxidrétegek szerkezetére Vonatkozó elektronmikroszkópos kutatások eredményeit.

Osszeeezvé: gazdag kísérleti anyagra támaszkodó, az irodalmi adatokat figvelerabevevő'liolgozab. Értékel hogy tudományos vizsgálatoknál használható eljárásmódot dolgozott ki a mesterségesen kialakított védőrétegek védőhatásápak a, vizsgálat ára. A kísérleti anyag feldolgozása a szerző gyakorlatlanságát árulja el.

A pályadijat megérdemli.

Az elmondottak alapján javasoljuk, hogy a két dolgozat szerzó'je között a felemelt pályadij egyenlő arányban osztassák meg.w

3zegedt 195 0. máj. 23.-------őszinte tiszte lettel :DhKÍ£B Árpád. sJc.nv.r.tanár intézeti

Szabó Zoltán s.k. ny.r.tanár intézeti igazgató." Igazgat

Kar a két pályamunkát együtt megosztva felemelt palyadijjal jutalmaz zat

Dékán felbontja a 2 pályamunka jeligés boritékát és m egál lap i tja ,hogy a "Kutatómunka országépites" jeligéjü pályamunka szerzője Forró Marianna

IV.éves vegye szha liga tó, "A tudomány hatalom" jeligéjű pályamunka szerzője pedig Stibi Emese IV. éves vegyészhallgató. • .

Abrahám professzor a következő javaslatot terjeszti e lő:

i

"Tekintetes Kar!

Az állattanból ki irt, pályát? télre 5 pályamunka érkezett. Az elsőnek a cime: "Adatok a Magyarországi aknázó rovarlárvák ismeretéhez", Jelige: "Experie ntia et ratio . A munka' 20 kézírásos oldalra terjed ás,3 kifestett tusrajz csatlakozik hozzá. Szerző ebben a dolgozatában az aknázó rovarálcákon folytatott tenyésztési kísérleteket s a rovarálcák aknázásának módjait ismerteti, majd felsorolja az aknázó rovar családokat és azt .hogy milyen növényen milyen typusu aknai talált.

A cim sokkal többet igpr annál, mint amennyit a munka ad,mivel ebben csupán Szegeden folytatott vizsgálatok szerepelnek. A tenyésztési kísérletek is általában eredmény te lenek voltak, mivel csak egyetlen fajnak a kitenyéstése sikerült. A kisérleték leírása felületes, nem tartalmazza az ilyenkor elengedhetetlen időbeli adatok ismertetését. Nagy kár,hogy a kísérlete it meghiúsító fürkészdarazsak életét nem tanulmányozta a szerző. Az álcák aknázásának módjáról s az aknázó rovarcsaládokról szóló ismertetés csak az irodalomból vett adatok felsorolása. Érdeme a szerzőnek, hogy olyan témát választott, amivel La. gyár országon alig foglalkoztak eddig." Ennek a körülménynek tulajdonítható, nogy aránylag kevés munkával 24 olyan növényfajon talaltgaknát, melyeken hazánkban aknát még nem figyeltek meg. A dolgozat az aknázó álcákat következtésen kártevőknek* neveziTnolott az adatok általában gyomnövényekre vonatkoznak, a zab az egyetlen termesztett növény, melyen aknát figyelt meg a,szerző. Nem említi azonban,hogy & hab fertőzőttságe milyen meretü volt. A pályamunka, stílusa io, a növények latin neveinek leírásában azonban^hibák vannak. A rajzok a célnak megfelelnek. Mindent egybevetve elmondható, hogy az eredmények kezdetnek nem'ros/szak, de még messze vannak attól, hogy paLyadijat érdemelnének. A munkát pályadijra nem ajánljuk.

VA