Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. április 24., VIII. rendes ülés
- 4 «*■ A borpataki tel így környékén a képződmények időbeli sorrendje a követne- 1 ső: szarmata koni tufáá, agyara képaüdinény a »íogyoróo hegyen, also pannon agyag Borkút tői ke Leire, de csati kutató aknákban és a zazari al taréban , lepő Iképződmóny főleg a vö így keleti éa déli tó szán, fel 30 pannon homokic u ,*örap hegyen,'"ducit a Mihály banya környékén, piro*enan- - dealt a 3erfő*ő völgyben és végül riolitiűfa.me ly riolitba megy aUSrcet ho*ó hidrotermális oldatok anyagikat, részben rlolitba, részben dacitba rakták Is. a duaabb ne les fás koncentráció riol ittun van. A »ul * «* káfti ős ükövi e 3 savanyú taggal kezdődött,mert az andezit« 3 daoitban kovasav felesleg van. V« u fa itelitattoog még íoloaódctt,amennyi ben ducitok óa riolitok öalöttek a felszínre. a piroxe «andezitek mindig csak kis felszíni kiterjedésben találhatók valószínű tehát, hagy kisebb dife rondáit magmaréazbk felszínre ömlött anyag?? lehet. Az eredeti nagynatipua tehát vaiószinüleg gránitos, vagy , ranoaioritoa lőhetett,melynek al/aliában elég slagnak kellett Lennie, mert az öaafcös köze tanai isisek alkálin feleále«et' mutatnak. A vulkáni kezetek iiá# r tetős ét köze tanai isisek teszik teljessé. li./ Bapporta gsologique et ainiera de filon3 de da it»*.. Kézirat bekérve a “Bulletin tie I' Institut Foil technique de Jassy“ c. folyó iratban való közlésre. 1949. a vidék rövid geológiai ismertetése után a '/Őrön patak és Kisasszony patak közötti te tér csoport részletes isire rtetége következik. As egyes te lérek et az látván aiMaróval harántolták,raslyex keletről nyugat fele haladva a következők: A Károly telér ve tód ősi aik mentén helyezkedik el,ki aebb jelentőségű. A tamelésben mindigLnagy.szerepe volt az utána következő Karolina teiémok. Települése 3 n 5o . Ereea ásványa a pirít,kisebb szerepű a omienit. Az arany tartalom 6-10 g/t, az saust tartalom pedig 50-lüO g/t. Ugyancsak, az al táró szinten Megtalálható a II. telér, melynek települése megegyezik a Karolina telóróvel. Free főleg ezüst tartalmú 0ilenit volt, melyet már majdnem a feladnia l«műveltek, á hegygerinc Hy-i oldalán feLszinrs bukkanó IV, XII. 117. telérek már csa/ a siagasabb szíjat eken ismeretesek, szék közül a lí. felér a legfontosabb. Település 4 “ 60-80° az egyes szint«/, szerint. Érce elsősorban ssüsi lére/ települése közel rnsgagyező: 3 n 80 0 elsősorban ezüst t&rtalmu gale ni L. A te L ér ok teti. Frees ásvány mindkettőnél lefat&mt szelvény szsmlél-14./ Cryatallographical and chemical investigation of mineralas from MÍ3t-ru. Kézirat bekérve a "Bulletin de l* Institut Fölitechaique de Jassy“ c. ToTyó iratban való közlésre. 1949. Közösen Dr.Grause Ily -Gyulával. A misztbányai telérek egyik cső pórt in a Kis asszony pata/ völgyében helyezkedik el. ízeknek ércen kitöltése részben pirít é"? kalkopirit / a mellékkőzetük Leginkább lepelképződnaénv/, részben gilenit / n mellékkőzetük mindig riolit/. A piritee kalkopirilcs telérekben a az ásványok keletkezési sorrendje a következő: Kvarcos al^on rendszerint a pirít/a legidősebb, majd kalkopiri t következik, rajta gyakoriak a ka varénak id inmorf kristályai A ne ly énként merje len 6 adu iá r, mely a környékről eddig ismeretlen volt, a kvarcnál mindig idősebb, tegf fcitaiabb ásvány a dolomit. A te Lérek másik csoportja a Banc&toi völgyben“yan. A mellékkőzet vagy iepeiképzű<Jnényfvagjf piroxKnandez it. Ásvány asszociációja lényegesen elter az előbbi töl,Zöld- ' köves, vagy k&olinos nellékczeten rendszerint kaici t, kvarc, vagy ametiszt, jelenik meg. iSzen taláLjuk u szfaleritet és gdenitet. A szfaleritbon ércre ikroszkópiürp alatt pirít éa kalkopirit is megfigyélhetŐ. A kale it,0 t második generációban is megtaláljuk. Kiccru ásványok a mrkazit és bar it.A dől-I
