Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1949. október 13., II. rendkívüli ülés
raü tárgykörből nagtintanárra képesítette. «oviidéi nabíLitacíoja előtt Egyetemünkkel való kapcsolata azáltal is szorosabbá vált hogy Karunk a íSzerves Kémiai intézet adjunktusává, majd intézeti tanaráva választotta meg. Így Fodor Gábor Feladva ipari alkalmaztatását, minden ideiét a tudományos oktatásnak és a kutató munkának szentelhette. Karunk 194b.szeptember 30.-án tartott rendes ülésén hozott egyhangú határozata fclapjan Fodor Gábort az egyetemi oktatás és a tudomány müveié se terén szerzett ó&emei elismeréséért egyet.ny.rk.tanári cimnel való kitüntetésre terjesztette fel. Tudományos munkásság részletes ismertetése. ür.Fodor Gábor Karunkhoz L945-ben beadott habiLitációs kérvényéhez 18 nyomtatásban megjelent dolgozatot mellékelt /l.sz.rae ilékis t A./. &z azóta eltelt idő alatt további 21 dolgozata jelent meg nyomtatásban.illetőleg van gajtó alatt /l.sz. mellék let ö./. Dolgozatainak ismertetését az U ez .mellékletben adom meg. A tudományos munkásság összesített bírálata. Dr.Fodor Gábor tudományos munkásságát a kari irattárban elfekvő okmányok felhasználásával a következőkben adhatom meg: Dr.Fodor Gábor tudományos tevékenysége a szerves kémiának igen különböző területeire esik. Tárgyak szerint csoportosítva két kutatási irányt állapítható meg. Kz e gyík a szerkezeti kérdések vizsgálata a szerves yegyületek szerkezete és fizikai-kémiai tulajdonság^ikleözötti összefüggés felderítése. A másik kutatási irány uj gyógyszerek előállítása, vagy a már ismert nagy nemzetgazdasági fontosságú gyógyszerek egyszerűbb és jobb szintézise, végül a gyógyszerhatás es a kémiai szerkezet közötti összefüggés felderítése. „ Az első csoportba tartoznak a 3,4,5,6,8,9,16,22,24.25,26,30,32,33, 34,37 és 39.sz.alatt ismertetett közlemények /l.sz.melleklet/. A második csoportba tartoznak az 1,2,7,10,111.13,14.15,Iff, 17,lö, 19, 20,21.27,28,35, és 38 sz. alatt ismertetett dolgozatok /(.sz.mellek let/. az első csoportba sorolt dolgozatok közül a 3,4 és 5 az izokinolin gyűrű#záródásának a mechanizmusát tisztázta. A 6 és 9 a nitronoknak réfen vitatott szerkezetét derítette fel. Ab és 16 az 1.2-dibróraszárraazéoknál első ízben ismerteti a hó hatására bekövetkező mutarotációt é3 megadja a sterinek csoportjában igen fontos, eddig ismeretlen uj vegyületcsoport,az u.n. transz aibromiaok előállitásmóaját. A 22 $a 37 a ketoaddehyaek reduktív kondenzációját első Ízben valósítja meg. a 37 az ^ -alkylamino-sülfosavak hidrogenolizisét, mint uj jelenséget ismerteti.A 23 29,31,32 és 34 az izomer amino-alkoholok elválasztására ad meg uj exakt módszert, megadva »sok térbeli szerkezetének tisztázására alkalmas eljárásmódot. A 25,30 és 39 Kiss Árpád spektroszkópiai irányú vizsgálataiba kapcsolódik be. A 12 az alifás azovegyületek izoméria viszonyait és termikus bomlását derítette fel.A második csoportba sorolt dolgozatok közül az 1,2,14,20 és 27 a görcsoldó hatású izokinolin származékok szintézisét, valamint a görcsoldó hatás és kémiai szerkezet közötti összefüggést tisztázta. A 11 és 35 a Bt-vitamin uj racionális szintézisét tette lehetővé ISagyarországon. A 7, 10 19 és 21,a szintetikus Östrogen hormonok közül a hexóstrol ui egyszerű előállítását adja meg. A 22 és 37 elméleti jelentőségük melletrMagyarországr-Bzáméra a sympathol /szívgyógyszer/,aleudrin /asztma ellenes szer/, adrenalin /meiiékvesehormorv' és a tmii-szimpatoi /értágitó,vérnyomáscsökkentő sr-“' 4—41-------1— jelentik. A 13 a corbasil /fájc módját adja. Á 16 a dehidroanai ____ tézisét ftaja. á 38 a kloromicetin szintézisét adja az ameriKai'léutatokkal csaknem egyidejűleg. a vegyüiet a tífusz es egyéb eddig gyógyíthatatl&n bélbetegsegsk egyetlen gyógyszere. Fodor Gábor már habuitácíós kérvényéhez benyújtott dolgozataival be igazolta, hogy a legtehetségesebb es iegproéuktivabb szerves kémikusaink közé tartozik. A habilrtációja óta elért újabb kutatási eredményei- 6 •
