Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. május 25., IX. rendes ülés

ly

és praeparativ szempontból is külön emLitést érdemel.

Vt d xx U

yy

,a bisad.7

polymerisatiót iát ló inhite rtae léssel készítik' el. Inhiductumot szerzők d imethylani 1 in-mintbitor- alkalmazásával kereken 60 $>-os bitor nélkül a folyamat túlnyomórészt a heteropolymerisatio irányában folyik le s a bisaaductum oly kis mennyiségben'keletkezik csak, hogy érthetően elkerülte más kutatók figyelmét.'

9./ "Synthetic and De. radat.iye Studies -in the isoquinoline Series 111."/ limkat’afsdk:' "Bruckhár”tjyl?zo7 odor 'Gábor" es KissJoz'sei r^'Jbürná 1 Amer ,Chem.Soc., 70. 2697- 2599 /1948/.-do Íj- oza tok f oly tatásaként e munka _ mindene-ke lő tt igaennél sokkal tovább menve, Pfeiffer állításának .be ly ességéi e m rekt kísérleti bizonyítékkal végérvényesen megcáfolja, ü direkt le ti bizony iték a dolgozatban 17. számmal jelzett szerkezetű 1 innék a 71. acylaminon át történő

synthesise e

munka dikisé risochinovolt s IY. szerkezetének

igazolása oxydativ lebontással. La vei e szerkezetében kétségtelenül igázolt isochinolin-származék /IY/ bizony itha tó an nem volt^azonos azzal á jegyű lettel, me lyet Pfeiffer a eras i lm átalakítása révén nyert s a

IV. szerkezetű isochinolinnek deklarált, nyilvánvaló, hogy Pfeiffer állítása végleg megdőlt.

10. / "addition of Iá Le ic anhydride to anethole11, /áh n ka társ: Bruckner Győ zó7..JötffnáT "Ürg. Üh'emis'ffy, 147 6b-70 /L949/. -* 8 .sz. dolgozatban ismertetett vizsgálatok folytatásaként az anethol: maleinsavannydrid 1:2- adductum feltételezett szerkezetének még be nem bizonyított részletét: a gyürüanelláció helyéről kiinduló telítetlen kötés jelenlétét bizonyítja ez a munka. Ü szerkezeti részlet tisztázása különösen fontos volt mivel a hisaddu'ctun katalytikus hydrogenezéssel szemben réz is tens s te tran it romé thanna i az olefinkötést jelző szinreakciót nem ad. Éppen igy viselkedett az as.-d ipheny laethylen male insavanhydriddel képezett Hl sadd uc túrna is, amiért nevezett szer ző e vegyületre az anethb 1-bisadductum szerkezetével /!/ anaLo; szerkezetet /111/ elvetette, á dolgozat, igazolja, hogy hydr open per oxyddal 1. el szappan ősi tás a utján nyert'IY. - nyilván a Yr. p rimáé r add itios terméken át - YIII a oxy-hetolacton- tricarbonsavat szolgáltát ja, téli át hydrogenperoxyddál az I. szerkezetben jelzett, anellatios helyről kiinduló telítetlen kötés biztonsággal kimutatható. Ezzel az anethol-bisadductum szerkezete végleges igazolást nyert s ennek következményeképpen revízióra szorul az "a hypothesis, amellyel Hudson és Robinson a propeny l-oldalláncu phenolaetherek d iensvnthetikus áta laki tás ának iniciálééchaniziiTusát értelmezték, egyúttal első Ízben nyert exakt bizonyítékot, hogy a diensynthezis mononuclearis aromás rendszerre oly módon is átvihető/ hogy a rendszer aromás struckturájá végleg felbomlik.

11. / "Synthetic and Degradative Studies in the Isoquinoline Series. IY." /munkatársak: Fodör Gábor,'"Bfűcltner~Gyozo es"hiss" József./ - Jcurna 1 Einer.Chem.3oc.,sajtó alatt /Közlésre elfogadva 1948. dec.-ben/.a 2., 3., 6. és 9. sz. alatt közölt tanúImánysorozat végleges lezárásaként e munka a III .szerkezetű isoehinolin-származék aynthesisét és lebont ásó s szerkezet igazolását mutatja be. Megállapítja, hogy III. nem / azonos azzal a termekkel, melyet Pfeiffer hematoxvlinbol nyert s nyilván hibásan a III. szerkezettel jellemezhető isochinolin-szamazéknak tartott. Tövábfcmfenőleg a munka a IY.a-val jelzett isochinolin-carfconsav synthesise ve 1 és Lebontásos szerkeze tbizonyitásévaj. igazolja,hogy az a- 33 -