Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. május 25., IX. rendes ülés
Ihe bsn a megvizsgált fajok állalatti mirigyének s néhoL a nyelvalatti nyálmirigynek /gl. sublingual is/ és fülto mirigynek //gl.parotis/. anatómiai leirasát találjuk, amely a mirigy he lyze tép és alakján kivül a kivezető utakat, a véredényeaet és az idegeket is szem előtt tartja. A harmadik szintén tekintélyes rész a különböző rögzítési és festési eljárásokkal készített metszetek alapjan az állalatti mirigy szövettani képét adja. Ebben a.részben értékesek a^ok.a histofiziologiai megfontolások, amelyek a mirigy működésére s a táplalékvaltozas megkövetelte átalakulásokra is fényt~déritenek. iáhhez a részhez kapcsolódnak azok a vizsgálatok, amelyek újszülött és fiatal állatok nyálmirigyeire vonatkoznak s amelyek a váladékszükséglet s & nyálmirigyek közti körre lat iora vetnek fényt és fajfejlődés szempontjából* útjelzőknek mondhatók. A dolgozathoz külön kötetben mellékelt bonc- és szövettani rajzok hcszszas es szakszerű kutatómunkának az eredményei. A munkát, amely szorgalomról, kutató vénáról s az ilyen irányú dolgozatok elkészítéséhez megkívánt kézügyességről tesz tanúságot, pályaőijra méltónak találjuk és ajánljuk. A második pályamunka pontos és szakszerű gyűjtés alaojan az irodalomban elsőnek. Hódmezővásárhely 132,055 katasztralis hold területű hatarának teljes Crthoptera faunáját ismerteti. Szerző a nevezett területen két esztendőn keresztül végzett rendszeres gyűjtést. Kezdte 1947 junius 21- ón, végezte november 3-án, a második^évBen kezdte március 23-an és végezte október 26-án. Mindkét esztendőre terjedő gyűjtésnek az eredményeit területenként és alkalmakként a gyűjtött példányok száma szerint százalékban közli. A dolgozat második részében a gyűjtött fajok felsorolását adia, jelezve egyúttal azt is,hogy ezek milyen oekologiai viszonyok között élnek és az adott körülmények között ritkák, közönségesek, vagy szórványosak, A gyűjtött fajok száma 22. A harmadik részben a talált viszonyokat a Brunner féle faunaeloszlás alapián mérlegeli s Nagy Barnabásnak a Hortobápyról közölt adataival hasonlítja össze aminek alapján kiderül, hogy Hódmezővásárhely és a Hortobágy között faunaeLemzós tekintetében igen nagy különbségek vannak. á dolgozat lényegében systematikai munka amely azonban az oekologiai és szociológiai viszonyokat is kellő mértékben tekintetbe veszi s"taint ilyen értékes és faunistikai szempontból hézagpótló. A dolgozat értékét emeli a három dobozra terjedő gyűjtött anyag és a sok szép részben eredeti ábra, amely a szerzőnek kitűnő színez okepe sségéről és kézügyességéről tanúskodik*, a munkát amely a maga egészében eredetinek mondható, pályádijra érdemesnek tartjuk és javasoljuk". A Tekintetes Kar iránt őszinte tisztelettel .Szeged, 1949.május 25-én. Dr.Abraham Ambrus s.k. —Dr.Greguss Pál s.k. Kar a pályamunkákat pályadijjal jutalmazza.’ Dékán felbontja a jeligés borítékokat s megállapítja hogy az "55543"jeligéjű pályamunka szerzője Vágás Endre IV.eves tanárjelölt, a "Saltatoriá jeligéjű pályamunka szerzője Mészáros ...ária iV.eves tanárjelölt. űr.Greguss Pál ny.r.tanár a következő javaslatot terjeszti elő: "Tekintetes Kar! növénytani pályató te Ire " Micsurin" jelige alatt l,pályado Igozaf érkezett. A címe: " A Picea genus összehasonlító anatómiája es meghatározó- 7 -
