Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. április 30., VIII. rendes ülés

Xlo

élettani cikk nincs, «az akadémia kiadványainak Legközelebbi szamában

leközlik.

A photo neri ód ikus utóhatást vizsgálja a kölesen. Számos ki sér le ti' C30- , port ültetésével, több szempontból való me gí igye lés se l kutatja., .hogy a növény szakaszos tej Ledé sében melyik az az éj. étkor és állapot, amelyben a növény Legórzekenyebb & rövidnapos megvilágítás iránt. a különbözőképpen kombin/1 x — ~~ 1“~----virágkezdeményeL

tes mikrophotographia.L, mo vg»jín.j. u u m\.g

~~ ■ féuverzékenyséí között. Me'efeLe lő 'fény adagolásával a köles

ea a

taiios

: nyerzekenyseí idejét 40-6Qávege»

al megeshet rövidíteni. Végül a fLoridin képződésével kapcsolatban megái lap it ja, hogy az a rövidnapok szamával e növények életkorává! fordított aranyban álL.

gyenes.

ló. die '.7irkui\, der Beleuchtung auf den Zeitpunkt aer Blütenbild.lang

c. számos táblázattal és szövegközötti rajzzal illusztrált Iá oldalas dolgozatában /megjelenik az Acta Botanica-ban/.

c

A mustárt mint hosszunapos növényt vizsgálja abból a. szempontból,hogy a megvilágítás milyen hátassal van a virágzás időpontjára. A kísérletekből kitűnik, hogy ne m minden tekintetben tu Iá Lünk rövidnapos növények sajátságaival elLentétes sajátságokat, amennyiben a mustár m feltételek esilett bár csak vegetative fejlődi::, de a vegetativ ;szervek mérete és maga az e ász növény lényegesen kisebb a hn virágáé oélaányólnál, ugyanakkor azonban újabb“ sajátságként a nanizmus és a'növények pajtásainak kék színeződése lép előtérbe. A mustár napi tí és fél óránál revidebb ideig megvilágítva állandóan vegetativ állapotban' marad. A virágzás i hormon képzésében a levelek számának nincs nagy szerepe', mert egy Levél is elegendő a photoperíodikus utóhatás kiváltására/Kísérletei nem befejezettek, amit elmond csak részleteredmények, megfigyeléseit ebben az övben tovább folytatja.

Negyedikcsoportba sorolhatók azok a munkái, amelyek az egyetemi oktatással! kapcsolatosak. ~ '

14- 15. Vezérfonal e növénytani mikroszko Audi .-yakorktokhoz 1-II.rész.

lieg je lent a 11 FASZ kiadásában Bp. 1947. 53 nagy oldal terjedelemben,

Z félév sejt- és szövettani gyakorlatának any agat tárral ja»

15- 17. Az általános növény tan a lapé lerne i és ür.Areyus^ Fallal együtt irt c. i.utvi . ITeg-jeTerft őzegeden 1947-ben t Növénytani Intézet kisdasáhn. ú kötetben o,ZZ oldal terjedelemben.

Alsó két kötetében az alaktannal, a III. kötetben az élettan táplálkozás élettani részét tárgyalja részletesebben. / A.IV. kötet amely a növekedés és szaporodás, valamint a mozgás életjeLengéseit foglalia masában , e L okés zü1etben van./

19. Végül mellékel egy népszerű-cikket is: ^ • ómba mint emberi táplálék ci nen, yarns ly • Szegedi Friss Újság hasábjain látott napVirágdt. A riágyköz'cnség, részére irt cikk, amelyben a legközönségesebb ehető enombák fe Lismeréséhez nyujt- íeLviLagos11ást.

J:r. Szalu/Istvánt 1905-tól ismerem, munkásságát kezdetnéL fonva én'irányítottam és most is fegyelemmel kisérem.. Személyes érintkezés, és dolgozatainak értéke alapjai nyugodtan merem ajánlani. A bemutatót t dolgo-ZZ -