Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. április 30., VIII. rendes ülés

2/7

időben fűként gyakorlati vonatkozású élettannal. Tudományos munkásságát az alábbiakban ismertetem: Benyújtott dolgozatai közül 8 Összefíasonlitó xylotom'iai vizsgálatokkal foglalkozik.

Tudómán yos do Q _ o zatai:

1. földeáki kora vaskori ás s za ma fakor 1 c lep lö- és f ■ zénrraraávanyainak xylotomiei vizsgálata - Xy iotoif ische Unter such unt des Poizes und der HoIzkohlenrestc der Ausgrabungen von földeák aus den frühei-sen und Sarma ten Zeiten. "Dolgozatok" a szegedi Tudományegyetem Kégi. segtu d omany" Int ei été bői. -Tili» kötet p. 162-165, 8 mikről el vétellel. 1941.

A szerző ebben a kis dolgozatában beszámol arról, hogy a föLdeáki^szármát ak őri település Lakó gödrében visszamaradt- Kés nyele fűzfából készült, . mig a tübhely faszénr/aradványai ko csány es tei így és nyárfa eredetűek.

2. dzarmatakoru köporso és praeüistorikus farraradványok xyiotomiai vizsga lutea- XyTóTom'ische Untersuchung eine s' dirge's Fas uer Aafmaterj'z'e 11 um anderei’ oraehistorischen hoLzFunde."Dolgozatok" a dzepédi Tudomány-e. 7/etem kégi ség tudományi In té zeté bő L XVIII .ÍTö tét p. 155-137, 6 mikaro-“ f live te liefe. 1942.

A dolgozat. Ujk i os ztás-Fe így o és Emvas-arne ly-kopáncs környékén feltart szarulatakoru Koporsó és lakó-gödrök faanyagát ismerteti, melynek során me gállaoitja, hogy a koporsówanyag& kocsányos tőgyből készült. Üzen kívül 2b lakógödor na gymenny is. égu~f ászé marad ványait vizsgálja beható részletességgel és végeredményképpen. Kimutatja,, nogy & 4»wrobur,a Salix fragilis, egy megfíatározhatátién 3alix species,'"és szilfa elégetéséből maradtak vissza,.

3. Hasonló kisebb dolgozat Székelysék c. folyóiratban 1942-ben megjelent 3 oldalra terjedő Székelyföldi ^özonfa" c.. munkája, amelyben'arról számol be, hogy az Olt és Beket eugy medrében fő le • az eimo.c saras odott részeken felszínre kerülő hatalmas, fekete szinü. fatörzsek,melyet áz ottani lakosság a mind ritkábban előforduló tiszafa helyett dísztárgyak készítéséhez használ fel, mocsártölgy eredetűek. - teológiai viszonyok alapján mintegy 8-lo.0uC évvel ezelőtt élt törzsekről van szó.

4. Ugyancsak össze hasonlító anatómiai vizsgálatairól számol oe:

A Koiozsvar-fótéri ásatás famarad ványainak xylotomici vizsgálata- xy-lotomgic examination of the wooden remains of the Aolozsvar mam scuare

excavation c. dolgozatában. Megjelent: “üorbásia” 7oL. VII.‘no. 1-6. 1947. p f 09- T~Ti mikrof elvétellel.

Az e gyik megvizsgált tűzhely 11 darab faszénből a bükk, tölgy és hars iák voltak kimutathatók. Egy másik mélyebben fekvő tűzhely mintegy. 90-100 kisebfc-nagyobb faszéndarabkái fisztán fűzfa, eredetűek. A harmadik tüzelési nyom anyaga közvetlen az őskori rétegen a felszíntől 370 cm. mélységben feküdt, amelynek 40-50 fászéndarabkája túlnyomórészt ben blikknek, kisebb részben égeriának bizonyult.

5 i A tiszapa Lkonyai interglaciális famaradványok xylotomiána - Die Xvlo to Mié dér ‘In term- Elcil. ieJÍT TTö'i’zTutx!~é"~vori Tiszá'pú"lkony . 6 mikorié Fvé te i'Xe'i. 'Beüiütatásra. került á Magyar Növénytani Társaság 1949.március hó l-en tartott szakosztályi ülésén. *. dolgozat a Borb as iában megjelenik.

az anyagot a szegedi Egyetem Földtani Intézete adta át se gvizs^-álás vé- 19 -