Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged
1947. október 23. II. rendes ülés
Páter Béla melléj aki* akktr foként gyógynövényekkel fogla.l^ozot t-.Folozsvárott áz ^ előadási* segédke zésen kívül főként a gyógynövénytermdsztésélettani kérdései foei?Ikoztattám. pía t-í-vo-m- a - o almafavértetü kiáthely eztetett a debreceni , , kérdései foglalkoztatták. Ré3ztvett a: irtasara indított munkálatokban. 1911-ben a szolgálat érdekében gazdasági akadémiára, s a következő évben megbizatott a növénytani tanszék vözótásével'. Debrecenben segéd tanárrá, majd" rendkívüli tanárrá es végül 1918-ban rendes tanárra lépett elő. , 1912-ben állami kiküldetéssel külföldi tanulmányút or járt s tanulmány ózta Ausztria, Csehország, Kéme törsz ég, Prönciabrszé>' és ováic nagyobb növénytani tudományos intézeteit. • ■ J 4 tanszéken előadta a növénytant, növénykórtant, 'és gazdasági állattant, es vezette a gyakorlatokat. 4z elhanyagolt állapot bah levő tanszéket ka®zerű demonstrációs anyaggal, növénygyűjteménnyel és mikroszkópokkal szerelte fel. Lyka Károly gazdag hazai és külföldi növénygyűjteményét a tanszéknek ajándékozta. „ növényélettani kutatásokhoz szükséges felszerelést is megszerezte a tanszék számára.' Debrecenben flór isztikai, növényf ölárai zi, növényélettani és növénykor tani kutatásokkal foglalkozott, megírta Debrecen" fi őr áj át és növényföldrajzát, növénykőrtani gombaf lóráj'át, kiterjesztette vizsgálatait az egész Alföldre, amelynek növényföldrajzi kérdéséit újabb szempontok szerint igyekezett megoldani. 1914-ben katonai szolgálatra vonult be a 60. gyalogezredhez Egerbe, majd ezzel a osehor s-zági Kurnehorába . 1916-ban' elbocsáttatott a katonai szolgálatból egészségi állapota miatt. 1917-13-ban a magyaróvár i gazdasági akadémiára rendeltetett ki helyettes itésre. 1919—ben Debrecenben a tanácsköztársaság idején a tanári kar és a munkásság közt egyre jobban kiéleződő ellentétben megértést és ki egyenlőit és-t igyekezett létrehozni, s több alkalommal szembekerült a. tanári karral, aminek következtében a tanácsköztársaság bukása után megindult % az ölő eljárás folyamán nyugdíj az tatot t. 1920-ban Újpesten a Mythos 1925-ban hamarosan gyárvezető let tisztviselője lett vény v_. D imüvek szolrál? tába lépett, s a Klösz György és fia Budapestre költözött., ahol 1926-ig 1 itograf iái álmüintézet lőtt a müintézet szolgálatában. 1926-ban a Földtani Intézetbe került napidijasnak, ahol a szikes talajok országos felvételében a növénytani munkálatokat szervezte meg és vezette. Felvette a tiszavidéki szikes talajok növényzetét és elkészítette az egész országban folyt felvételekről az összefoglaló jelentést.- , , , , 192 9-ben a M,* Terme szét tudomány i Társulat köry vtarnokanak választotta mer, majd 1945-ben főtitkárának. 1945-ben a f öldmiv elés ügy i minisztériumban rehabilitáltatott és kineveztetett a IV. fizetési osztályba, de továbbra is nyugdíjban . eredt, és a Természe ttudoi ‘ „ i Társulat feltámasztásán és megerősödésén dolgozik. Ezekben az időkben termesztett, növényeink eredetének és rüft- , a r őrs zári történetének kérdéseit tisztázta oiológ iái ^alapon, végül az garten Ferencz ülj, ben a Szily Kálmán emlékéremmel tüntette ki. ír o da lm i műnk ás s ág a : A. Önállóan /könyvalakban/ megjelent munkái: 1. Magyaroszág növényföldrajzu I. Kolozsvár, 1910. 2. A növények társadalma. Budapest; 1925. 3. The indicating native Vegetation of the Szik-soils in Hungary. Budapest, 1927.
