Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. július 1. IX. rendes ülés

életbeléptetett ujrendszerü vegyészképzésre gondolok; de gondolok a fizikus- és geológusképzésre is, amelynek hasonló módon való megszervezésének gondolatával már foglalkozott a Kar. Szék a feladatok évről-évre fokozódó mértékben veszik igénybe a matematika és geometria professzorait s vonják el őket a tudományos kutató munkától. Amellett, hogy uj tanszék felállítása mindenképpen csökkentené ezeket a terheket, a dolog természete szerint ebben a szakképző munkában elsősorban alkalmazott matematikusra lenne szükség. Itt megemlítem azt a körülményt, hogy a felsőbb mennyiségtan! tanszék mellett folyó kutatások iránya alulirott kinevezésével a tiszta matematika felé tolódott el. Ugyanis Riesz Frigyes professzor kiváló szakembere volt a potensiálelméletnek, valamint a Hilbert-fér lineáris transzformációi elméletének, a kvantummeohanika legfontosabb segédeszközének* Ezzel szemben alulírottnak egyetlen egy dolgozata sem jelent meg az alkalmazott mennyiségtan köréből* Hasonlóképpen Hédei László professzornak, a geometria ny.r.tanárának kutatási területe is a tiszta matematika körébe esik.

Gondolnunk kell arra is, hogy néhány év vagy évtized múlva sor kerülhat olyan szakfőiskolák felállítására is, amelyek átveszik az egyetemektől az említett szakképző feladatokat, hogy azok erejüket elsősorban a tudományos kutatásra és önállóan kutató szakemberek kiképzésére koncentrálhassák. Ennek azonban lényeges előfeltétele az, hogy addig egyetemeink kellő számú, főiskolai tanárnak alkalmas tudóst neveljenek; hasonló igénnyel lépnek elénk a közeljövőben felállítandó nevelőképző főiskolák is. A szakfőiskolák leendő matematikus-tanárait természetesen elsősorban az alkalmazott mennyiségtan köréből kell alapos tudományos kiképzésben részesítenünk; de a tanárképzéssel kapcsolatban mondottak alapján kívánatos, hogy a nevelőképző főiskolák leendő matematikus-tanárai is részesüljenek alkalmazott mennyiségtani kiképzésben.

Mindezeknek alapján mély tisztelettel javasolom a T.Bizottságnak, tegyen javaslatot a Karnak, kérje a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrhoz intézett felterjesztésében a fenti indokok alapján az alkalmazott mennyiségtani tanszéknek Karunkon való mielőbbi felállítását*

5.sz. melléklet a jzkv.345.pont iához.

II.Az alkalmazott mennyiségtanitanszék betöltésére vonatkozó javailat*

A felállítandó alkalmazott mennyiségtani tanszék betöltésének kérdésé kapcsán eltekinthetünk azoktól a matematikusainktól, akik Hazánkban, vagy külföldön, már tanszéket töltenek be. Ugyanis a mai viszonyok között nem remélhető, hogy külföldön nagy megbecsülésnek örvendő matematikus-professzoraink közül valamelyik alacsonyabb dijazásu állásba hazajönne, pláne vidéki egyetemre. Legfeljebb a kolozsvári Bolyai-egyetemen működő Borbély Samu professzor hazajöveteléről lehetne szó. Tekintettel azonban arra, hogy közte és a román kormányhatóságok között már csak a németek részéről elszenvedett üldöztetése miatt is, igen barátságos a viszony, nemzeti érdekünk, hogy Kolozsvárt maradjon és jgy egyrészt az ottani magyarság egyetemi kiképzésén, másrészt a magyar-román barátság kimélyitésén munkálkodhassék. Le az sem remélhető, hogy a budapesti egyetem valamelyik professzora elfogadná meghívásunkat az alkalmazott mennyiségtani tanszékre. A debreceni egyetem matematikus-professzorának, Varga Ottónak, kutatási területe pedig egészen a tiszta matematikához tartozik.

Tanszéket be nem töltő matematikusaink közül véleményem szerint elsősorban /betűrendben/ Alexits György, Erdős Pál, Fejes László, Hajós György, Nagy Béla és Túrán Pál jöhetnek számításba mennyiségtani tanszék betöltése esetén, mivel a többi matematikusunk tudományos munkássága még nem éri el, sem dolgozataik számában, sem azok értékében a felsoroltak munkásságát. Magasabb kormányzati és tudománypolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy Alexits György megmaradjon kultuszállamtitkári állásában, ezért az ő tudományos munkásságát nem is hasonlítom össze a töb-