Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. július 1. IX. rendes ülés
?AÉ» ban leendő megállapítását a Karunkon folyó tudományos kutató munka és ezzel kapcsolatos tudományos kiképzés, a tanárképzés, valamint a vegyész/és esetleg a fizikus-, geológus- stb./ szakképzés szükségletei indokolják. A tudományos kutató munka és a tudományos kiképzés szempontjából az indokolja az alkalmazott mennyiségtani tanszék felállítását, hogy az alkalmazott mennyiségtan önálló tudományággá fejlődött. E fejlődésnek az első nagyobb impulzust az adta, hogy a múlt században a gazdasági élet rohamos fejlődésével kapcsolatban fellépő technikai feladatok a matematikust is újabb problémák megoldása elé állították, amelyek jelentős része "elvileg" megoldott feladatoknak a gyakorlati élet szempontjainak is megfelelő, kevesebb számítást igénylő /s ennek érdekében esetleg kevésbbé exakt/ uj megoldása keresésében állt. Ugyanakkor, a társadalmi és kulturális jelenségek bírálatával párhuzamosan a mennyiségtanban is - és különösen annak az alkalmazások szempontjából akkoriban elsősorban tekintetbejövő ágában, a matematikai analízisben - megindult az alapok kritikája, a minél exaktabb megalapozásra való törekvés. Ez a körülmény kimélyitette a szakadékot a mennyiségtant a gyakorlati alkalmazások kedvéért űző szakemberek és a tisztán elméleti érdeklődésből kutató szakemberek érdeklődési területe között: az előbbieket az érdekelte, hogyan lehet újabb, a fizikában, a kémiában és ezzel együtt a technikában is alkalmazható, ha nem is szigorúan megalapozott eredményekre jutni, az utóbbiakat az, milyen feltételek mellett lehet az addig pontatlanul kimondott tételeket exakt módon megalapozni. Ily módon élesen elhatárolódott a "tiszta matematikus " és az "alkalmazott matematikus" feladatköre. Újabb nagy impulzust adott az alkalmazott mennyiségtan fejlődésének a jelen században fizika rohamos fejlődése, amely előbb a relativitáselmélettel, majd a kvantumelmélettel kapcsolatban a matematikának újabb és újabb, addig a tiszta matematikához számított ágait /pl. a nemeuklidesi geometriát, a többméretü terek elméletét, a lineáris pperációk elméletét/ vonta be az alkalmazások körébe. Azelőtt a kutató fizikus legfeljebb egy-két integrál kiszámítása, egy-egy differenciálegyenlet, vagy magasabbfoku algebrai egyenlet megoldása kapcsán fordult a matematikushoz segítségért, ma már az alkalmazott matematika egész területén otthon kell lenniej^ annak a matematikusnak, aki a fizikusnak, sőt, ma már a kémikusnak is, segítségére kíván lenni kutatásaiban. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az alkalmazott mennyiségtan, mint önálló tudományszak, Egyetemünkön is képviselve legyen. A tanárképzés szempontjából is nélkülözhetetlen az alkalmazott mennyiségtani tanszék felállítása. Ugyanis a küszöbön álló középiskolai reform az ábrázoló geometriát újból a rendes tantárgyak sorába iktatja. Nagyon sürgős, sőt, máris elkésett dolog tehát ábrázoló geometria szakos tanárjelölteket képezniök az egyetemeknek* A budapesti egyetem ezt a feladatot a műegyetem segítségével meg tudja oldani. A szegedi egyetemen azonban nincs ábrázoló geometriai tanszék. A középiskolai tanárképzőintézettáL folytatott tárgyalások, hogy a tanárképzés megkívánta óraszámban adassa elő az ábrázoló geometriát, a tanárképzőintézet erősen korlátozott dotációja miatt nem vezettek eredményre. Különben is visszás volna, ha egy önálló szaktárgyból a tanárképzést kizárólag tanárképzőintézeti előadók látnák el. Az ábrázoló geometriának, mint az alkalmazott mennyiségtan egyik ágának, előadása a felállítandó alkalmazott mennyiségtani tanszék egyik, a tanárképzés szempontjából legfontosabb feladata lenne. De egyébként is kívánatos, hogy matematika-szakos tanáraink ne speciálizálódjanak túlságosan elméleti irányba, hogy igy az élettel közeli kapcsolatban levő, tág látókörű növendékeket nevelhessenek. Egyetemünkre az utóbbi időben mind nagyobb mértékben hárultak olyan feladatok is, amelyeket külföldön a legtöbb helyen szakfőiskolák látnak el. Elsősorban a kb.egy éve a 69.300/1946.VKM.sz.rendelettel
