Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. július 1. IX. rendes ülés

szakok ágai. Nálunk szerencsésebb országok egyetemein ezeknek a részlettárgyaknak külön tanszékei vannak; hogy ne csak az amerikai egyetemek közismert példájára hivatkozzam, megemlitem, hogy a leningrádi egyetemen nyolcféle elnevezésű matematikai intézet keretében összesen huszonnégy professzor működik. Ha ilyesmire gondolni a mi viszonyaink között utópia lenne is, annyit megállapíthatunk, hogy egy vagy két matematikai tanszékkel egy egyetemen semmiképpen sem oldható meg a tudományos kiképzés és az egyetem tudományos munkája elkerülhetetlenül egyoldalúvá válik.

Végül megemlitem azt is, hogy a mennyiségtani tanszékek alacsony száma nincs arányban azzal a ténnyel, hogy mennyiségtant a középiskola minden egyes osztályában tanítanak.

2. A szegedi egyetemen u.1 mennyiségtani tanszék felállításának szükségessége. Egyetemünkön kezdettől fogva két mennyiségtani felsőbb mennyiségtani, valamint elemi mennyiségtani/ és egy geometriai tanszék volt szervezve. De megvolt a felsőbb mennyiségtani tanszék is, az elemi mennyiségtani tanszék is, keletkezése /1872/ óta a kolozsvári egyetemen is, amelyre Egyetemünk gyakran szokott mint jogelődjére hivatkozni. Sőt, 1911-ben egy harmadik /az ábrázoló geometriai tanszékkel együtt negyedik/ mennyiségtani tanszék is létesült a kolozsvári egyetemen, ezt a tanszéket azonban rövidesen átvitték a budapesti egyetemre.

Egyetemünkön a két mennyiségtani s a geometriai tanszék kiváló professzorainakíRiesz Frigyesnek, Haar Alfrédnek és Kerékjártó Bélának működése nagyon intenzív matematikai légkört teremtett. Ez a légkör külföldi tudósok és ifjú ösztöndíjasok egész sorát vonzotta Egyetemünkre. Ily módon Egyetemünk olyan világhírnévre tett szert, ami a matematika terén a budapesti egyetemét is felülmúlta. Nem utolsó sorban világhírű matematikus-professzorainkk köszönhette Egyetemünk a Rockefeller- Alapitvány nagymérvű támogatását is.

Haar Alfrédnek 1933.márciusában tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála épp a két világháború közötti gazdasági válság idejére esett. Ez a szerencsétlen körülmény okozta azt, hogy az elemi mennyiségtani tanszéket nem töltötték be, hanem a már emlitett rendelet szüneteltetését irta elő. Karunk ezt a rendeletet 1934.évi junius hó 21- én tartott X.rendes ülésén kénytelen volt ugyan tudomásul venni, de ugyanakkor kifejezte reményét arra nézve, hogy, mihelyt a költségvetési keretek újra megengedik, visszakapja ezt a tanszéket.

A felszabadulás óta Karunk két Ízben tett kísérletet a szünetelő ill.azóta megszüntetett tanszék újból való felállítására. Először -az 1945*évi junius hó 6-án tartott III.rendkívüli ülésből a szünetelő tanszékek visszaállításának ügyében kiküldött bizottság javaslatára -1945. évi junius hó 25-én tartott V.rendes ülésén mondta ki az elemi mennyiségtani tanszék felállításának szükségességét és 316/L944-45. mttk.sz.felterjesztésében kérte a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Űrtól a tanszék felállítását. Másod Ízben - minthogy erre az első felterjesztésre nem érkezett válasz - Karunk 1946.évi március hó 28-án tartott VII.rendes üléséből, Riesz Frigyes és Rédei László professzorok javaslatára, 447/1945-46.mttk.sz.alatt megismételte a felterjesztést. Erre a felterjesztésre a Minisztérium 42.206/1946.VI.ü.o.sz.,

1946. évi április hó 27-én kelt rendeletében azt válaszolta, hogy a közalkalmazottak tervezett létszámcsökkentése és intézmények összevonása előtt nem áll módjában a kért tanszék visszaállítására a szükséges lépéseket megtenni.

3. Alkalmazott mennyiségtani tanszék felállításának szükségessége. A felállítandó tanszék munkakörének az alkalmazott mennyiségtan-